Csak én vagyok ennyire szánalmas? Csúnyán bánt velem, elküldtem, de mégis hiányzik. Mondjátok, hogy más is volt már így!

Nem tudunk mit mondani, mert nem adtál elég infót. Mi történt?

Igen, legalább fejtsd ki, hogy mi történt.

Nekem volt/van de tudom hogy az hiányzik amikor még minden rendben volt és tudom ez többé nem lehet ha szakítottál vele valszeg volt annak valami oka az nem fog csak úgy megjavulni

Igen, én is így vagyok. Nagyon hiányzik, pedig nem tisztelt, nem becsült meg és nem is szeretett, esetleg az elején egy kicsit. Amikor még minden olyan fantasztikus volt... én ugyanazokat a pillangókat érzem most is ha meglátom, ő meg a kapcsolatunk vége felé már csak röhögött rajtam hogy növelem az egóját. Vége van jó ideje, de nekem nem lesz jobb. Neki meg már valószínűleg új kapcsolata is van. Nagyon rossz. És persze senki nem támogat hogy túl tudjak lenni rajta. Kár volt az egész párkapcsolatosdit elkezdeni.

Persze, én is voltam ilyen helyzetben. 4 évig voltam együtt egy olyan emberrel akivel nem kellett volna. Szakítottunk aztán mivel hiányzott újra vissza fogadtam, pár hónapig bírta, cukormáz volt, utána ugyanolyan mint szakítás előtt.

Volt ilyen, gyakorlatilag saját magamat aláztam porig, könyörögtem, meghunyászkodtam, egyebek... Több esélyt is adtam a dolognak. Ma már teljesen közömbös vagyok iránta, de ehhez sok pofon kellett, meg hogy újra szerelmes legyek.

Mindenkivel van ilyen, aki megszeret valakit. Az, hogy valaki csúnyán bánik veled nem jelenti azt, hogy egyből kiszeretsz az illetőből. Az érzelmeket nem lehet csak úgy random lekapcsolni, főleg ha már x éve együtt vagytok, akkor úgy elmélyül, hogy egyszerűen nem megy. Ilyenkor a józan észt kell segítségül hívni és megszabadulni az adott személytől, mert a szív mindig azt diktálná, hogy maradj vele. Ez nem szánalmas, ez nem gáz. Nincs veled semmi baj, csak az agyaddal próbáld meg látni a kapcsolatot, meg magát az embert, és ne fogadd vissza.