Mi miatt szakítottál?

Felismertem, hogy nem szeret. Csak megszokásból van velem.

Mert egy munkakerülő lusta dög volt. Mindig csak a kifogások jöttek, ez nem fizet eleget, ott hülye a főnök, stb. De azt elnézte volna, hogy én lapátolom haza a lóvét és a belem kilóg.

Mert annyi közös volt bennünk, mint az Antarktiszban és a Szaharában

Dettó, mert amikor elmúlt a nagy láng, akkor láttam hogy a gondolkodásmódunkban, értékrendünkben, világról vallott nézeteinkben hatalmas szakadékok vannak. S igen én is hibás vagyok. Abban is, hogy nem "dolgoztam" a kapcsolaton, szépen elhidegültünk. Megszokássá vált, viták sorozatává, lapos szürke posvánnyá. Egy nap feltettem magamnak a kérdést, így akarok-e életem végéig élni, boldog lennék-e életem végén ha visszanéznék, vagy azon marcangolnám magam lehetett volna-e másképpen ha meghozom a döntést. Nem volt könnyű, de meghoztam.

Nárcisztikus, egoista, bántalmazó volt. Szerencsére hamar felismertem.

Nem hibáztatom, elég volt egymásból

Ezer ok miatt futhat zátonyra egy kapcsolat, de ha boldog akarsz lenni azt az okot keresd amivel flottul működhet. Nyilvánvalóan a megfelelő (illeszkedő) választással kezdődik, ehhez nem csak a partnered de magad is ismerned kell. Ha ez megvan akkor meg dolgozz rajta nap mint nap (!) hogy a láng, tűz fennmaradjon, ne kényelmesedj bele.

Nem akarja kiirni a kapcsolati státuszát.