Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Helytelen ok ezért szakítani?
23(N) éves vagyok, párom 27(F). Lassan 6 éve vagyunk együtt, amiből 4 éve együtt is élünk.
Pénzügyi gondjaink nincsenek, mindig tökéletesen egyhangon vagyunk, gyermeket nem szeretnénk. (Nem. Nem gondoljuk meg magunkat később.)
Sosem voltunk házasság pártiak, viszont amikor megismerkedtünk ez mindkettőnkben megváltozott. Az utóbbi 2,5 évben többször is szóbakerült az eljegyzés, néha vicc (pl: "Majd, ha gyűrű lesz a kezemen.", "Na most helyben letérdelek."), néha pedig komoly témaként is. Ebben a 2,5 évben párom többször is utalgatott, hogy számítsak rá (szülinapok, évfordulók), még azt is megbeszéltük, hogyan, milyen stílusban szeretnénk (gyűrű stílusa, mennyire publikusan, stb.), de sosem jött el a nagy pillanat.
Namost...nemrég egy ismerősünknek új párja lett. 1 hét alatt jöttek össze, 3 hónap után költözött hozzá a csajszi, fél éves évfordulójukra a leányzó gyűrűt kapott, én pedig koszorúslánynak is fel lettem kérve. Még viccelődtek is párommal, hogy neki is ideje lenne, mert a végén más teszi meg.
Nem tudom, mi történt, viszont olyan érzés fogott el, mintha egy kapcsoló átbillent volna a fejemben. Elbizonytalanodtam a kapcsolatunkban. Türelmesen vártam/várom az ígért alkalmat, de lehet, hiába. Mintha már nem is vágynék rá annyira. Fiatalon köteleztem el magam, és egyre jobban hiányzik a szabadság, mivel úgy érzem, én komolyabban gondolom párommal, mint ő velem. Én mindent betartottam, amit ígértem, ő (még) nem.
Viszont nem tudom, találnék-e mégegy olyan hozzám hasonló embert, aki a legjobb barátom is lenne egyben. Szeretem teljes szívemből, de nem tudom, meddig kéne még várnom. Nem tudom, meddig akarok.
"Úristen, 23 éves vagyok, de rettentően idegesít, hogy mások bezzeg már menőzhetnek az eljegyzéssel! Azt akarom, hogy elvegyenek, miközben szabadságra vágyom!"
Az ilyen esetekből lesznek a kierőszakolt lánykérések, aztán a válások, mert "még nem éltem ki magamat"...
Pedig itt nincs más megoldás, mint nyílt lapokkal játszani. Nem kell letámadni, hogy jegyezzen már el, de az se segít, ha magadban őrlődsz.
A beszélgetés lényege az, hogy egyeztetitek a távlati terveket, az érzéseket. Nyugodtan mondd ki, hogy te úgy érzed, vele akarod leélni az életed, és részedről ezzel el is jött az ideje, hogy eldöntsétek, hogy házasodni fogtok, vagy marad ez a papír nélkül együtt élés. Elmondhatod, hogy te miért szeretnél házasodni, mi a különbség, miért nem csak egy papír.
Kimondhatod azt is, hogy miért van hiányérzeted, amiért nem lépte még meg, és ő mikor, miből látná azt, hogy ideje lenne.
Ne úgy állj hozzá, hogy ez az ő dolga, ő dönt róla, te meg legfeljebb kiérdemled, és nem voltál elég jókislány.
#11
Nem, csak találomra írtam valamit.
#12 Te sem fogod fel. Én ígérgettem? Nem. Én hoztam fel? Nem. Én beszéltem annyit róla, hogy a másik számítson rá? Nem.
Nem akarok mással lenni. Ezt sem mondtam.
#18 Akkor miért hozta fel? Miért beszélt róla annyir? Miért mondta, hogy számítsak rá? Miért említette több embernek is?
#19 Ennyi év alatt egy vitánk sem volt. Nem hogy "hiszti", de biztosan te tudod:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!