Mit tennètek a helyemben? Szakítás nyaraláson/előtt.

A párommal kicsit több mint egy ève vagyunk/voltunk együtt ès 3 hónapja költöztünk össze. Most töltjük a 2 hetes szabinkat, èn az első hètből 5napot a családomnál voltam, 2 napja vagyok a páromèknál. Tegnap voltunk egy lakodalomban, ahol konkrètan azon kaptunk össze, hogy nem tetszett neki ahogy az autóját vezettem (mert kicsit többet ivott a kelleténél), nekem viszont az nem, ahogy kiabált a kocsiban emiatt velem.

Addig addig ment a vita, már előhozott minden règebbi sèrelmet is amit amugy megbeszéltünk már, meg az autója a legdrágább dolga stb... Aztán közölte, hogy nem tetszik neki, amilyen vagyok, ès szakít velem.

Üvölteni ès zokogni akartam, mert nem hallgatott meg semmit amit èn mondtam, de csak annyit prèseltem ki magból, hogy nagyon fontos volt nekem, ès most is az, így tiszteletben tartom a döntésèt. Ekkor láttam kèt pici könnycseppet a szemèben, viszont kicsit kèsőbb csak annyit mondott, hogy ha hazautaztunk, majd keres új albit.

De a csavar, hogy holnap reggel utaztunk volna a tengerpartra 6 napra, minden ki van fizetve. Azt mondta, menjünk el, pihenjük ki magunkat, aztán a többit intèzzük a nyaralás vègèn.

Magamtól nem mennèk most el így nyaralni, de teljesen ki vagyok szolgáltatva neki, az ő autójával jöttünk, ráadásul külföldön vagyunk, ès elèg sok csomagom van, egyedül nem tudok most semmit sem csinálni, az ágyban zokogáson kívül.

Ma mèg nem beszèltünk, olyan nyugodtan alszik, mintha misem történt volna. Èn alig bírok 10 perceket csukott szemmel lenni...

Tegnap este elèggè biztosnak, ès vèglegesnek tűnt, attól függetlenül, hogy sokat ivott.

Van remèny hogy mára máskèpp gondolja? Vagy szerintetek hogy fog így zajlani a nyaralás? Iszonyúan el vagyok most veszve, nagyon rosszul èrzem magam..

N27