Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szakítottunk, de nem bírjuk elengedni egymást. Így majd lassan kihűl a kapcsolat?
Első nagy szerelmem, 9 évről van szó. Én vagyok a lány, és a 9 év alatt végig én voltam a szerelmesebb. Most is tiszta szívből szeretem.
De nem ment. Nem megy és nem is fog menni. Konfliktusok, féltékenységek, családi különbségek, mély sebek... Összeköltözés amiből csúnya vége lett, harmadik felek... Lényeg a lényeg, akárhogy akartuk és szerettük egymást, valami mindig rossz volt. 9 évnyi folyamatos nyűglődés testileg, lelkileg. Az egész környezetünk már megbolondult tőlünk. Én is elítélnék egy ilyen kapcsolatot, de NAGYON szerettük egymást.
Én lelkileg nagyon elfáradtam, és ő is. Sok idő eltelt, a legutolsó utáni esélynek is úgy érzem vége. Randiztam srácokkal, lefeküdtem srácokkal, de bármit csinálok, kezdek belenyugodni, hogy Ő a nagy szerelmem, és soha nem fogom túltenni magam rajta. Nem érzek késztetést az újrakezdésre, de hihetetlenül szerelmes vagyok még mindig belé. Bánthat már tényleg 100féleképpen, eltűröm, mert szeretem...
Szerintem ő is így van vele. Folyton beszélünk, néha titokban találkozunk, ha olyan a helyzet csókolózunk is, meg több is történik. Szétszakad a szívem mert vele érzem otthon magam. Sokszor mondom is hogy szeretem őt. Ő is engem... Most is a szülei elutaztak, és rögtön hívott hogy velem legyen... Egy hetet töltöttem nála... De hiába jó ilyenkor, közben fáj is. Mert tudom, hogy semmi értelme.
Ez az állapot szétszakít belülről, kicsit olyan mint egy nyitott kapcsolat, mert ő is ismerkedik, de nem lehetek féltékeny... De ő is úgy van vele, hogy senki nem lesz már olyan neki mint én... Szomorúan elfogadtuk a sorsunkat.
De nem érzem méltó befejezésnek egy 9 évig lángoló szerelemnek, hogy lassan "elsodródunk egymástól", mert néha ha hiányzunk egymásnak ott vagyunk, utána meg elvagyunk... Félek, ha szeret is, lassan elfelejt majd így. Nagyon azon vacilálok, hogy megszakítom a megmaradt kapcsolatot is vele...
De abba meg a szívem szakadna bele.. Mert nagyon szeretjük egymást.
Volt valaki hasonló helyzetben?
Voltam hasonló se veled-se nélküled kapcsolatban. (7év).
Nálunk akkor lett vége, mikor végül kiraktam egy 3.fél miatt..
Még hónapokig kúszott volna vissza, de nekem ez már sok.
Kár azt húzni, ahol már csak bántjátok egymást.
Ne várd meg, hogy találjon melletted mást, mert a szíved bele fog szakadni. Vagy beszéljétek meg és adjatok egymásnak egy utolsó utáni esélyt, vagy engedd el szépen, mert neked ez sokkal jobban fog fájni, mint neki...
Nyilván azt mondja, hogy szeret, mivel te vagy a biztos pont. Meg nyilván 9 év után nem múlik el egyből a kötődés,ragaszkodás. De hidd el, ez már nem szerelem részéről és részedről sem.
Ha huzamosabb ideje ezt csináljátok, játszmáztok, már függője lettél ennek a mérgező kapcsolatnak. Azért érzel így.
Az a baj, hogy az idő csak telik, és sajnos k**úrvagyorsan....most lehet, hogy nem probléma, de majd az lesz.
első sorban magadra kell gondolni, nem másra és másokra, más nem fog évek múltán segíteni és senki nem fog időgépet építeni neked, hogy változtass egy régi döntéseden.
Szerintem ebben a mondatodban van a kulcs: "De nem ment. Nem megy és nem is fog menni." Ezt kellene tudatosítanod.
Vagy szakítsátok meg a kapcsolatot de akkor végleg és mindenhogy, vagy jöjjetek újra össze és döntsétek el hogy együtt akartok maradni. Jelenleg csak szenvedtek egymás mellett és raboljátok a másik idejét mikor megtalálhatnátok azt az embert is akivel nincsenek ilyen problémák. Tudom hogy nagyon nehéz, de sose fogtok rajta túllépni ha folyton újra és újra megkeresitek egymást.
"Bánthat már tényleg 100féleképpen, eltűröm, mert szeretem..."
Ez nem szerelem, ez függés. A valódi szerelemben (ami nem a kémia amit manapság kb mindenki annak hisz) szereted a másik embert ÉS azt az énedet aki mellette vagy. Te szereted a szenvedő énedet?
Ezer más férfi van a világon, de ha nem engeded őt el, esélyed se lesz jobbat találni.
Ha egy tanácsot megfogadsz: amit erőltetni kell, azt nem kell erőltenti.
1. jól mondja...ez nem jó amit műveltek és nem is szerelem.... a szerelem nem ilyen. A szerelemben az ember kiteljesedik, boldog, nem kell semmit eltűrnie vagy megbocsátania mert egésszé válik a másik emberrel.
Gondolom kínlódtok majd még. A ti életetek. Nekem mindegy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!