Újra eldobott. Mi a véleményetek? Öt hónapig voltunk külön, majd felkeresett újra, beszélgettünk, és újrakezdtük. Eleinte le sem tudtam szinte vakarni, szinte megfojtott a szerelmével, aztán kérte, hogy költözzünk össze.

Én picit féltem tőle, mert tudtam, hogy nem szeret sülve-főve együtt lenni, de ragaszkodott hozzá. Aztán jött a karantén, otthonról dolgoztunk, én próbáltam “lábujjhegyen” járni, hogy ne zavarjam, mert neki kell a teljes csend. Sokszor inkább elmentem otthonról, és a kocsiból intéztem a dolgaimat. Eleinte jól ment minden, sokat beszélgettünk, nevettünk, társasoztunk, aztán jött, hogy sok neki az együtt töltött idő. Pedig akkorra már alig volt közös programunk, szinte csak egy légtérben voltunk. Próbáltam több ideig “magára hagyni”, csak estére mentem haza, de ahogy nyílt az ország, egyre inkább igénye lett arra, hogy menjen a barátaival (főleg nők) találkozni, és ilyenkor külön is akarta tölteni az éjszakát. Többnyire ismertem ezeket a nőket, mert bemutatott nekik, volt amelyikkel jóban voltam, számomra mégis olyan fura volt ez az egész. Én stresszben éltem, de nem zavarta, hogy ez nekem nem esik jól. Sőt, mintha egyre jobban feszegette volna a határaimat. Egyik nap nagyon szeretett, a másik napon szar kedve volt, alig szólt hozzám, egy hullámvasúton éreztem magam. Bizonytalan voltam, és féltékeny, mert közben másokkal csetelt. Gyakran sértegetett, megalázott, hogy velem nem lehet miről beszélgetni, és csinálni sem semmit, a munkám is egy vicc. Három diplomám van, neki nincs, de tény, hogy nagyon okos, de valahogy elhitette velem, hogy én nem vagyok az. Tele voltam programokkal, de szinte mindenre húzta a száját, menjek egyedül. Persze végig azt mondta, hogy akkor mi most már együtt, együtt terveztünk megvenni egy házat, még aznap is, amikor közölte, hogy mégsem működik a kapcsolat, költözzünk külön, szabad akar lenni, fuldoklik.

Így lett vége. A barátaim szerint örülnöm kellene, én mégsem érzek örömet. Közösen laktunk, most nagyjából földönfutó lettem, egy barátnőmnél húzom meg magam, amíg nem találok megoldást. És a nyári közös tervek is a semmibe vesztek, szóval most nem annyira jó.

Tudtok valami pozitívat mondani?