Szakítani vagy nem szakítani?

A párommal 4 éve járok, de már sokszor csinált olyat, hogy akaratán kívül megbántott, mert amúgy elkerülhető lett volna a dolog, de nem gondolkodott előre, eszébe se jutott, hogy nekem az a valami bántó lenne. Meg volt, hogy azt akarta, hogy pozitívan süljön el valami, de úgy fogalmazta meg, hogy teljesen az ellenkezője jött le és pont, hogy megbántott, nem örömet okozott.

Utólag mindig megbánja, de sajnos nem sokra megyek vele.

Már ott tartok, hogy szakítok vele, mert elegem lett az ilyen esetekből. Már sokkal jobban odafigyel erre, mint régen, de ma is sikerült egy ilyet összehoznia. Ma volt az, hogy jót akart, azzal amit mondott, de úgy fogalmazta meg, hogy nagyon megsértett.

Persze ha én bántom meg őt, rosszul esik neki meg felháborodik. Mondtam neki, hogy én hajlandó vagyok változtatni az én hibáimon, de mire mennénk vele, ha ő ugyanazt csinálná?

Már nem egyszer mondta, hogy én érzékenyebb vagyok mint az átlag, pedig néha olyan dolgokkal bánt meg, ami más embereknek, főleg nőknek szintén rosszul esne. Osztottam már meg a bánatom anyukámmal, egykori lakótársammal, sőt itt a gyakorin is és hasonlóképp látták ők is a helyzetet.

Utólag hiába sajnálja, szerintem el se kellene jutni odáig.

Ti elhagynátok ha már sokadik eset lenne?

Nem hetente, de azért nem első? Sok minden másban meg nagyon aranyos, de ezzel már nagyon az agyamra megy.