"Nem mondhatom el senkinek,elmondom hát mindenkinek." Miért alakult ez így?

Tavaly október elején ismerkedtem meg innen valakivel.Véletlenül.

Egyikőnk sem keresett kapcsolatot.

Hamar egymásra kattantunk.Mélyre mentünk.Sokat adtunk egymásnak.

2,5 hét intenzív kapcsolattartás után,találkoztunk.

Ő egy olyan vágyát szerette volna megélni,hogy egy addig még nem látott nővel szeretne szexelni,együtt lenni úgy,hogy a nőnek végig le van takarva a szeme.Majd úgy búcsúzik el tőle,hogy a nő nem látta,nem tudja kivel volt.

Nos,én ezt megtettem neki.

24 órát voltunk így együtt.

Soha nem felejtem el,amikor először hozzám ért.

Aztán elmondta,hogy nem szeretne velem komolyabbat,mert neki fontos a mindennapokban is a BDSM,nem csak a szexben.De abba nem akar engem belevinni,mert nem nekem való.

BDSM alapokon szexeltünk.Ismertem ezen vágyait.Jó volt vele.

Kértem,mondja el,hogy mit szeretne.Mert ha nem tudom,hogy mi az,akkor honnan tudhatnám,belemennék e avagy sem.

Hajthatatlan volt.

A barátságot szerette volna fenntartani.

Közben én szerelmes lettem belé.

Felültem egy szép kis érzelmi hullámvasútra.

Ami végül mindkettőnket megviselt.

Ő meglehetős türelemmel várta,hogy elmúljon nálam a szerelem.

Nem nagyon akaródzott neki.

Jártuk az általam generált érzelmi kanosszát.

Engem el kezdett érdekelni a BDSM. Miatta. Regisztráltam az Sm.Pixiere.

Hamar lettek barátaim és egy nagyon jó domom.

Ő csak a barátom lehetett.Nem szerelmi alapon lett a domom.

Kiderült,hogy nagyon is az én világom a BDSM. Ügyes sub vagyok,mazo hajlammal.

Sajnos nem hatotta meg.

Elzárta magát előlem.Nem beszélt az érzéseiről,a gondolatairól.

De még kapcsolatban voltunk valamilyen szinten.

Folytatódott a vergődésem.

Ő több-kevesebb türelemmel viselte.

Nem mondta,hogy vége,de nem is engedett el.

Én többször is elengedtem a kezét,úgymond.Próbáltam tőle elszakadni.Jóllehet,ő azt mondta,hogy ha valaki neki egyszer nemet mond,onnantól vége van.

Ez így ment februárig.

Az igazsághoz hozzátartozik,hogy hamis nick névvel,próbáltam őt szóra bírni,itt.

Nem tudtam milyen érzések,gondolatok vannak benne irányomban.

Pici eredményt hozott,de lebuktam.

Úgy tűnt nem haragszik,de egy hétre rá,mégis szakított.

Megígértem,hogy nem lesz több ilyen,de mégis lett.Később megint ezzel a módszerrel próbálkoztam.

Nyilván végleg elvágtam magamat nála.

De én csak érteni szerettem volna...

Fontos lehet,hogy én 44 éves vagyok,ő 28.

Nem létezik olyan,hogy elfelejteni valakit.

Mi már egymás életének a részei maradunk,akkor is ha akarjuk,ha nem.

Mindig fogunk emlékezni arra,ami kettőnk között történt.