Mi volt az utolsó csepp a pohárban, ami miatt vége lett?

Megbuktam a forgalmi vizsgán, és általában az az első az embernek, amikor kudarc éri, hogy a legközelebbi szeretteihez megy egy kis vigaszért. Én is így tettem, azonnal megírtam a páromnak (most már ex), hogy mi történt. Olyan választ kaptam, amire nem számítottam: "Most hagyjál békén ezzel, szerintem direkt buktál meg." Amikor elmondtam, hogy ez rosszul esett, még neki állt feljebb, hogy hát de előtte is mondogattam, hogy valószínűleg megbukom. (Igen, azért mondogattam, mert sajnos az utolsó órámon volt még minimum 1 olyan hibám, ami instant bukást eredményez.)

Utána mit ad az ég, megbukott egy ZH-n az egyetemen. Már nagyon sok félévet csúszott addigra... Nekem az volt a reakcióm, hogy nem baj, majd legközelebb többet tanul. Igen ám, erre jött a letolás, hogy én mennyire nem vagyok empatikus, és elvárta volna, hogy megvigasztaljam ezért, valamint fogjak kezet egy másik ismerősével, aki konkrétan kinevette őt. A kettős mérce megvolt.

Ekkor még kapott egy esélyt, bár nem érdemelte meg, és nem tudott igazán élni vele... Na meg már sok sérelmet felhalmoztam addigra, csak ez a forgalmi vizsgás beszólás megütött.

#9 Ez az, nálunk is ez van ahogy írtam. Tehát nem is tudom mi lenne ha lenne hova menni...talán csak egy biztonság érzést adó lakás lenne jó, hogy ha már végleg menthetetlen, akkor lehessen lépni.

De nálunk is van bújás, van spontán érintés, spontán puszi. A másik pillanatokban meg a vita, a nézeteltérés, amitől úgy érezzük, hogy nem megy ez köztünk tovább.

Talán ez a kettős, köztes állapot a legrosszabb.

Amikor találkoztunk, kiderült a tőlem kapott ékszert nem hordja a munkahelyén.

Nem tudott normális választ adni.

Szétmentünk.

Mikor megtudtam, hogy

A a szexuális életünkről is beszámolt a haveroknak

B rájöttem, hogy kavar az egyik bnőmmel

Ezek úgy egy héten belül történtek, úgyhogy leültünk, elmondtam, mi a szitu (persze, én voltam fxként elkönyvelve :D), és elköltöztem.

Ahhoz képest, a csaj csak hüyítette, és exnek 6 éve nincs senkije. :D Pech.

Nem akart támogatni, nem érzékeltette velem hogy fontos lennék... sőt épp az ellenkezőjét de azt nagyon, érettségin vagyok, egyetemre készülök ami messze volt a lakhelyünktől, ezt ő tudta évek óta, intéztem volna szállást is, munka is le volt beszélve kettőnk részéről, és mondta hogy neki ez sok, hogy én még 5 évig tanuljak.... meg neki jó a mostani munkahelye, oldjak meg mindent egyedül....

elvárta volna hogy érettségi, és álljak meg, nagyon azon volt hogy visszatartson, nem hagyott tanulni ha otthon volt sose... amikor erre ráébredtem, repült.

Párkapcsolatból lett egy lighthos távkapcsolat . Sajnos kell a pénz egy lakásra elég rosszul kerestem itthon de volt párom se jobban (nincsen szülöi segitség igen mindent magamnak kell megoldani ) . Nov - Dec nagyon sokat dolgoztam hogy haza tudjak jönni 1 honapra . szülök és barátok nyomására azt mondta ez az élet nem neki való . Aztan azt mondta ö már nem vár rám többet . Vagy haza jövök vagy vége . Ez volt az én December 25. ajándékom . de az utolso szava " Ebbe szakitásba belefogok halni annyira szeretlek , remelem valaha az életbe ujra egymasratalálunk de mar nem megy " . Szakitás után 3 hétmulva uj pasi . Azota rám irt hogy ne haragudjak de mindenhonnan letilt biztos rosszul esik amit látok.

teljesen kiábrándultam belöle és nagyon megtörtem 6év.