Akiknek visszajött az exe, az mit csinált ami hatására meggondolta magát?

"és benne érzek valami olyat, mintha nekem találta volna ki a sors."

.

Mit?! Hogy kiszeretett belőled, hogy elhagyott? Szabad kérdezni, hogy mi volt a szakításotok története, mikor kezdődhetett az ő eltávolodása?

Ritkán történik hirtelen, legfeljebb, ha kiderül, hogy megcsaltad, megcsalod, vagy jellemtelenül cserben hagytad valamilyen szituációban.

Aminek vége, annak vége. Te még egy esély "adnál" neki, de ő nem kér sem esélyt, sem téged.

Ez nem jelenti azt, hogy te ne lennél értékes ember, szerethető férfi.

Lehetsz. De nem az ő számára. Nála ennyi volt. Hogy miért, azt neked kell tudnod.

Az "adnék neki esélyt" azt sugallja, hogy belépett a harmadik?

" Nekem most karácsonykor vallotta be a volt párom, akit a világon mindennél jobban szerettem, hogy már nem szeret. "

.

Vannak, akikben dúl az empátia, és rendre Karácsonyra időzítik a szakítást, amikor a legtöbb ember arra hangolódik ,hogy hogyan tehetné boldogabbá a másikat, hogy hogyan teremthetne meghitt együttlétet.

Na, az ilyen "mélyen érző" alakoktól jobb is megszabadulni.

Fölösleges itt a kérdező exét szidni. Valószínűleg az én exem is, akivel szakítottam, úgy érzi, hogy eltoltam magamtól, mert "nem szerettem feltétel nélkül". Ahogy ismerem, ugyanúgy kihagyja a sztoriból, hogy évek óta stagnált a kapcsolat, folyton a kifogásokat kereste, sokat ordibált velem és alapvetően egyre követelőzőbbé, parancsolgatósabbá vált velem szemben.

A kérdező történetét nem ismerem, nem tudom, hogy ott történt-e ilyesmi. Mindenesetre ha lenne is esély az újrakezdésre, nálam csak akkor, ha elkezdené fejleszteni magát, akár terápiával is, mert az ő dühkezelése nem normális, és nagyon ijesztő, amikor elkezd szidni, üvöltözni. Nem tudom, Kérdező, nálatok mi a helyzet, úgyhogy egy idézetet osztanék meg veled:

"Az idő igaz, s eldönti, ami nem az."