Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Csajok, hogy éltétek meg az első szakításotokat?
Ez volt az első komoly kapcsolatom, bő 11 hónapig voltunk együtt, egy igazi hullámvasút volt, mindkét szélsőséget átéltük együtt, megtapasztaltuk. Habár már volt kettő kicsi szakításunk, ez már biztos, hogy végleges. Sajnos nagyon hirtelen történt az egész, főleg, hogy most az Ünnepek idején történt.
Furcsa érzéseim vannak. Egyszerre vagyok nagyon sértett, azt érzem, hogy mindenképp meg kell bosszulnom és ha most itt lenne előttem, konkrétan megverném, de másrészről meg az áldozatnak érzem magam és nem is akarok rá gondolni.
Ti hogyan éltétek meg a ti első szakításotokat? Valakinek van valami tippje, tanácsa? (:
Tiltsd le mindenhol, hogy még csak ne is lásd. Egy ideig nehéz lesz, de majd megszokod. Sajnos érdemi tanácsot nem tudok adni. Nekem egy 7-8 éves kapcsolatomnak lett karácsony előtt vége és az első volt. Ő már mással van, amiatt szakítottunk, mert lebuktattam, hogy ismerkedik. Gondolhatod.. Egy ideig nem tiltottam le, de mikor 2-3 hét után pofánb*szott a közös szerelmes kép minden lehető közösségi oldalon, akkor azért felment bennem a pumpa, hogy hogy lehet valaki ennyire pofátlan? Úgyhogy tiltottam mindenhol, látni sem akarom ezt a görényt.
Most ünnepek alatt nehéz lefoglalni magad, nekem van dolgom (költözés), de amúgy nehéz. Én is csaladozok, barátokkal vagyok, stb, viszont a párod, azaz az exed által okozott űrt semmi és senki nem tudja kitolteni, ehhez idő kell és ezt sajnos egyedül kell lekuzdened. Én hetekig nem is sírtam, majd random rám - rám tör, de akkor nagyon. Akkor utálom a világot, utálom őt, hogy az utolsó pillanatig kihasznált és tette a szépet, azok ellenére, hogy mennyi rosszat elviseltem miatta/miattunk már az utóbbi egy évben. Utálom a csajt, pedig nem ő tehet róla, hogy "elvette" tőlem azt, ami az enyém volt. Legkevésbé sem hibás, tudom jól. De én meg rettenetesen dühös vagyok erre az egész kialakult helyzetre, hogy egy görény éli tovább a boldog, társas életét egyből mással, én meg küzdjek meg a fájdalommal és a magánnyal, amit ő okozott, egyedül. Hát mit mondhatnék? Ez van. Nem tudok mást tenni, csak elfogadom. Te sem tudsz. Ha könnyíteni akarsz magadon, letiltod mindenhol, kiszenveded magad te is, aztán jobb lesz. Ha egyedül akarsz lenni, akkor legyél egyedül, ha sírni akarsz akkor sírj, ha barátokkal akarsz lenni, legyél velük. De semmi olyat ne tegyél, ami nem esik jól. Egy ideig rendben van, ha társaságba sem vágysz. Én is az elején magamra akartam erőltetni, de alig vártam, hogy hazaérjek bőgni. Sajnos ezt meg kell gyászolnunk, ebben nem segíthet nekünk senki. Sok kitartást kívánok!
Az első kapcsolatom 7 évig tartott, én szakítottam (25 voltam), fantasztikus volt, nagyon megkönnyebbültem.
Ez a bosszú meg - Pistike a homokozóban elvette a lapátodat te meg cserébe szét akarod rombolni a homokvárát szint...
Ha vidáman éled tovább az életed az lehet számára a legfájóbb, MÁRHA érdekli egyáltalán!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!