Van bárki is, akit meghatott valaha a "jobbat érdemelsz" sablonszöveg?

Nem értem, szakításkor miért kell ilyen dolgokkal nyugtatni a még szerető felet.

Az az igazság, hogy szerintem mindenki fel tudja mérni és el tudja dönteni, neki mi a jó.

Még ha tisztában is vagyok vele, hogy lenne jobb is, de őt választottam.

Ha valaki ennyire alul becsüli magát, akkor miért kezd következő kapcsolatba?

Tudnillik az exem már kifelé kacsingatott, ismerkedett valakivel az elválásunk előtt.

Én megéltem mellette rengeteg dolgot. Rossz, szörnyű dolgokat, amiket ő csinált/okozott, de tényleg, a kapcsolat utolsó szakaszában. (természetesen előtte minden rendben volt)

Erre képes nekem azt mondani, hogy jobbat érdemlek?

Szerintem azt érdemeltem volna meg, ha a szenvedésemért és a kitartásomért cserébe végül visszakapom a boldog életünket.

De nem, ő inkább elengedte, mert sok rossz dolog történt, beismeri, hogy ő okozta, de akkor is.

Na de ha én ,,jobbat érdemlek" , ergo még mindig rossz embernek tartja magát, akkor miért is akar rosszat nyújtani a kiszemeltjének is? Vagy majd neki csak jót "ad"? Annak, aki semmit nem tett meg érte, semmit nem élt meg az általa okozott rossz dolgokból. Ő megérdemli a "jobbat" belőle?

Most talán boldognak kellene lennem attól, hogy egy elcsépelt sablondumával lezárja az egészet?

Ti hogy viszonyultok ezekhez a szövegekhez?