Ki miért szakított az exével? olyanokat várok ami nem hétköznapi. pl megcsalt, vagy pl nem akart gyereket stb

Nem egyezett a véleményünk.

Szerinte teljesen normális, hogy az exe, aki mellesleg egy ritka nagy r*banc, az életünk aktív résztvevője. Hiszen barátkozni szabad... :D aha, én meg hülye vagyok.

Nem akart dolgozni és egy lusta disznó volt...

A hétvégi találkozók alkalmával nem tűnt fel hogy büdös neki a meló. De mikor összeköltöztünk 3 hónapig nem talált rendes munkát. 2 helyről is elküldték 2 hét után és biztosan azért mert látták hogy szirik bele. 3 évig csinált egy 2 éves okjt és 2x bukott meg a záróvizsgán. Tehát 31 évesen ott tartott hogy van egyetlen (korábbi) okj végzettsége meg összesen kb 2 év munkaviszonya ahol szintén sose volt bejelentve.

Ezzel szemben én mindenből pénzt csinálok ami csak szembejön velem. És már így 24 évesen több munkaviszonyom van mint neki volt összesen pedig én egyetemet is végeztem és van 2 okjs végzettségem is...

Az enyém nem lesz izgalmas, de pont ezért "érthetetlen" sokak számára, akik ismertek minket... mert nem volt dráma, sosem teregettük ki a szennyest, harmonikusnak tűnt a kapcsolatunk.

Ami számomra betette a kaput többek között (sok kicsi felgyülemlett, és hidegültem el tőle ezek miatt):

- tök motiválatlan lett minden téren... főleg a minőségi együtt töltött idő terén, lakótársakként éltünk együtt a végére; piti dolgok miatt mondott vissza terveket, és úgy próbálta beállítani, hogy az én hibám; ha nem próbáltam volna egy kicsit a saját közös életünk miatt hajtani, simán bentmaradt volna egy nagyon szarul fizető, nagyon időigényes munkában csak azért, mert "ott nem kell naponta találkozni a főnökkel, és az úgy kényelmesebb" (és nem a pénz volt a bajom, hanem az, hogy olyan szar volt a munkabeosztás, hogy alig volt együtt töltött idő úgy, hogy együtt éltünk, meg mindenfajta esti hétvégi programot másfél hónappal előre meg kellett tervezni minimum bizonyos esetleges pluszműszakok miatt... és volt, amit azért utasított vissza, hogy "hát nem tudom, aznap lesz-e kedvem hozzá")

- komplexusos volt amiatt, hogy nekem több diplomás van és többet keresek, amikor sosem éreztettem azt vele, hogy a pénz vagy a végzettsége miatt lenézném, és többször bizonygattam, dédelgettem emiatt... és egy idő után, amikor megint rákezdett ezek után, hogy én biztos nem tartom férfinak, megfordult a fejemben, hogy most direkt szenved, hogy én dédelgessem, vagy nem hisz nekem, vagy mi van... de pszichológushoz meg nem volt hajlandó elmenni

- nem volt elég szex ahhoz, hogy kielégültnek érezzem magam

- az egyik távoli rokonomról undorító módon beszélt egy olyan dolog kapcsán, amiről az adott rokonom nem tehet

- egy idő után megelégeltem, hogy annak ellenére, hogy egyikünk sem radikális politikai-közéleti kérdésekben, azért máshogy gondolkodunk kardinális kérdésekben (minimális szinten, de homofób és rasszista volt - rasszista ilyen "az ember színe fehér" alapon... én meg nem)