Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Férfiak véleményére vagyok kíváncsi, szakítás után egy évvel ennek mi értelme van? Vajon vannak még érzelmei? Többi lenn 26/L
Majdnem négy éves kapcsolatnak lett vége tavaly augusztusban. Ő szakított velem, előtte már éreztem hogy máshogy viselkedik, de mindig letagadta hogy baj lenne, majd egyik nap közölte hogy viszlát. Még egy hétig kb feltűnt két naponta, hogy talán még is meg kéne próbálni újra, aztán végül elküldött a francba, hogy neki elég volt és új életet kezdett.
Engem annyira megbántott ezzel, hogy nem beszélt meg velem semmit, szó nélkül lépett le, és így, hogy nem is kerestem. Durván magam alatt voltam, igazából még mindig nem vagyok túl rajta, minden nap eszembe jut, nem találok senkit aki feledtetné.
Négy hónap után keresett meg először, karácsonykor, bocsánatot kért, beismerte hogy jól elszúrta.
Azóta két három havonta, néha pár hetente újra és újra felkeresett, de mindig csak egy két napig kommunikált velem, majd köddé vált.
Egy hete ismét írt nekem, újra bocsánatot kért, arról kérdezősködött hogy lehetünk-e újra együtt, illetve kifejtette, hogy még mindig szeret, mért nem látom hogy arra vár hogy túltegyem magam a sérelmeimen... A válaszom nyilván az volt hogy nem erőltette meg magát nagyon, mire azt mondta majd innentől többet keres, és nem fog elűnni... úgy váltunk el hogy na majd meglátjuk.
Öt napra rá éjjel írt egy darab mondatot, hogy barátnője van, és ne írogassak neki... majd letörölt minden platformon, ahol csak tudott.
Egy utolsó üzenetben elküldtem a p***ba, ahol leírtam hogy nem kerestem soha, csak a hazudozásaira reagáltam, és újra bebizonyította hogy milyen.
Azóta se híre se hamva.... Én hiszem hogy tényleg szeretett, én őt még mindig, valahol örültem, hogy majd addig kitart amíg újra együtt nem leszünk, de ezek után akkor se ha térden kúszik, viszont az érdekelne, hogy mi vette rá arra hogy ugyanúgy belém rúgjon ahogy egy éve...
Örülj neki, hogy vége ennek a játszmázásnak.
Keresett, mikor szeretethiányos volt. Engedd el, lesz majd aki rendesen megbecsül.
Biztosan nehéz volt neki is ilyen hosszú idő után az elengedés, de mégsem voltál annyira sem fontos neki, hogy tisztességes legyen veled.
Mindig akkor keres ha nincs kit dugni és ki van èhezve. Próbàlkozik mert a szexet szerette veled.
Küldd el vègleg a picsàba.
Ha össze is jöttök le fog lépni ha talál màsikat.
Teljesen egyetértek az előzőekkel. Persze az embernek szép és jó eljátszani a gondolattal, hogy dehát ő biztos szeret, én vagyok neki az igazi, csak most, csak... nincs csak. Ha azt vesszük, 1 évedet tönkretette azzal, hogy nem volt képes megbeszélni, miért lett vége. Biztos különben is megviselt volna, de más szájízű lett volna az egész, legalábbis egy idő után.
Azért írom ezt, mert én is szoktam ezt érezni, szakítok valakivel, aztán 1-2 hónap után felüti bennem az érzés a fejét, hogy hiányzik. Volt, hogy visszakönyörögtem magamat, aztán mikor megint együtt voltunk, rájöttem, nem ő hiányzott... most már sosem csinálom ezt, még ha hiányzik is a másik, mert tudom, csak a szeretethiány beszél belőlem. Vagy az unalom. És fair vagyok a másikkal, nem kezdem el hülyíteni.
Sajnálom. Ne keresd, és ne reagálj, ha keres. Idő, és túlleszel rajta. Légy türelmes magaddal.
A másik az, hogy ő egyáltalán nincs tisztában az érzéseivel, vagy ha tisztában van, akkor nagyon nem korrekt. Amikor már érezted, hogy baj van, ő hárított, aztán meg egyik napról a másikra szakított, anélkül, hogy megbeszélte volna? 4 év után. Nemtom, ennyit értél?
Nekem alap, hogy ha már nincsenek is érzéseim, a másikkal megbeszéljük. Szerintem ennyit mindenki érdemel. Aztán utána még nekiáll hónapról hónapra hülyíteni téged? Pfff... mit vársz ezek után?
Teljesen igaza van mindenkinek, bennem is ugyanezek a gondolatok vannak, ezért is várom itt a megerősítést külső szemlélőktől... Mert nekem az a 4 év annyira jó volt, tényleg elhittem hogy mennyire szeret és milyen különleges a kapcsolatunk, aztán egyik napról a másikra egy teljesen más emberrel találtam szembe magam... Nehezemre esik elhinni hogy neki én tényleg senki vagyok, pedig a tények magukért beszélnek, sajnos ez az igazság...
Próbálok túllépni rajta, ismerkedek, programokat csinálok, de eddig még sajnos nem sikerült.
Szerintem amúgy ezt nem feltétlenül kell ennyire fekete-fehéren látni. Mármint, hogy tökéletes kapcsolatból --> senki lettél neki.
Valószínűleg ő is boldog volt veled, de rájött, hogy valami nem stimmel. Ez a valami lehet akármi, de most már nem a te dolgod, hogy kiderítsd, vagy rendbehozd. Nem feltétlenül benned volt a hiba, egyszerűen csak úgy érezte, valamiért nem működőképes ez a kapcsolat hosszútávon. Persze ideális, ha a másik megosztja a miérteket...de én azt mondom, azért, mert úgy lett vége ahogy, nem kell az egész 4 évet lehúzni a wc-n, meg azt gondolni, hogy akkor az egész csak egy hazugság volt, meg lehet csak megjátszotta. Az emberek és ezzel együtt az érzések változnak... ebbe a kapcsolatba ennyi fért bele valamiért.
Tök jól teszed, hogy lefoglalod magad. Azon ne aggódj, hogy eddig senki nem fogott meg, 4 éves kapcsolatnak kell idő, hogy az ember túllegyen rajta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!