Mindenre szakít időt a párom csak ránk nem, elhagynátok?

Kirakat család-de nem valós család a tiéd.

+Nem 4 éves korban kell elvárni egy férfitől, hogy foglalkozzon a gyerekkel, hanem oda kell adni az ujszülöttet a kezébe,első perctől fogva és rábízni.

Még akkor is ha belül reszketsz mint egy nyárfalevél, hogy mit is csinál vele.Igy válik egy férfiből apa, és nem úgy, hogy fogod odaadod neki a 4 éves gyereket, akit csak látásból ismer, mert kisajátítod mikor pici.

Un titeket, ez ennyire egyszerű, jobb neki a haverokkal, ott nincsenek meg az "otthoni gondok".

Ez nagyon sok dologból állhat. Azt el kell fogni, hogy rengeteg férfi nem akar gyereket úgy különösebben. De tegyük fel, ez nálatok nem áll fent. Mondjuk az is fura, hogy így hivatkozol rá: "párom". Ez is sokat elárul...

De nem lehet ennyiből őt "hibáztatni". Te mit teszel annak érdekében, hogy vonzó legyen neki otthon? Mert valljuk be, üvölt a gyerek, szalad a lakás, te is a gondokkal jössz...valahol megértem ezeket a felelőtlen férfiakat, hogy menekülnek a haverokhoz szabadidőben.

Ezek olyan mély, és komoly problémák, amikre így itt, vaktában, egy idegen, mindent nem ismerve, nem fog tudni válaszolni és segíteni tudni 10 mondatban.

Sajnálom azért, hogy ez van, de ez egy tipikus, alsó-osztálybeli magyar családi problémát és miliőt sugall, ami szokott lenni, tehát nagyon sztereotipikus dolgokat tudnánk csak mondani neked, mert tényleg nem tudjuk, mi játszódik le az ő fejében.

Nem hinném,hogy változni fog. Vannak pasik/apák akik amíg kicsi a gyerek nem tudnak Vele mit kezdeni, de 4 évessel már simán lehet foglalkozni, beszélgetni/játszani.Ha ezt Te már meg is jegyezted Neki, szünet is volt a kapcsolatotokban és ennek ellenére nem változott, kevés esély van rá,hogy változni fog.

Érdemes átgondolni,hogy ezt elfogadod-e így, vagy megszakítjátok Vele békében a kapcsolatotokat. Lehet,hogy még jót is tenne és a láthatás alkalmával többet foglalkozna gyerekkel mint így. Erre már több példát hallottam.

*Vannak pasik/apák akik amíg kicsi a gyerek nem tudnak Vele mit kezdeni,

Mindegyik tud vele mit kezdeni, ha nincs a gyerek kisajátítva. Nincs olyan hogy nem.

Amikor a nőnek a kezébe adják a gyereket, az ugyan olyan új mint ahogy az apa kezébe adják. Egymást szokják meg, egymást ismerik meg-ez alól senki nem kivétel.

"Te mit teszel annak érdekében, hogy vonzó legyen neki otthon?"

Tényleg erről szólna az apaság? Azaz apa semmit nem tesz bele a kapcsolatba, a gyereknevelésbe sem, de vonjuk kérdőre anyát, aki talán négy éve nem aludt egy jót, hogy mit tett meg és mit nem apa kegyeiért?

És akkor csodálkozunk, hogy a válások zöme az első gyerek első néhány évében történik... Ja, nem, nem csodálkozunk, hanem hibáztatjuk miatta anyát.

Én nőként is a fordítottját látom. Apa egész nap melózik, és még hétvégén is fusizik. A nő meg olyan szinten nevel gyereket, hogy a gyerek egész nap üvölteni tud csak, kb 6 éves koráig.

Apa hazaér, anya meg letámadja a bajaival, a nyűgjeivel, ezért apa meg menekül a házból el.

Minden éremnek két oldala van.

7-es, van gyereked?

Abból, amit leírtál, gyanítom, hogy nincs.

Anya mikor és hova tud menekülni, ha épp elege van?

Hogy egy gyerek mennyit üvölt otthon, jó ideig nem nevelés kérdése, hanem temperamentum és idegrendszer vezérelt. Ha eközben anya totál magára van hagyva érzelmileg, és még büntetve is, mert nem tud elég jó feleség lenni, hogyan várható el tőle, hogy jó anya legyen?

Rettenetesen unalmas és idegölő dolog éveken keresztül egyedül lenni az "üvöltő" gyerekeddel a négy fal között, apa ebből napi szinten kivonul, amikor dolgozni megy, és élvezheti a változatosságot és a felnőtt emberek társaságát, akik nem csak a büfiről meg a pelusról tudnak beszélgetni.

Értem én, hogy fárasztó dolog egy mindig frusztrált feleség, de a frusztrációk ellen bizony apa tud a legtöbbet tenni, már ha akar, és esetleg szorult bele némi empátia.

#9 Aha. Tehát apa legyen mindig empatikus és megértő anya meg nyugodtan, bűntudat nélkül adja ki a frusztráltságát majd apa nyel empatikusan 😄.

A tökéletes recept a kiegyensúlyozott párkapcsolathoz.