Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A párom nagyon kedves, szeret, megértő, mégis úgy érzem, hogy nem az igazi. Mi a teendő?
Egy éve vagyunk együtt, ez az 1 év alatt mindig kialltunk egymás mellett, segítettük egymást mindenben, nehezebb dolgokon is keresztül mentünk együtt, szeretem őt. Viszont ha a jövőmre gondolok, sajnos őt nem tudom elkepzelni benne. Sokszor megfordult a fejemben a szakítás gondolata, viszont félek ettől, mert nem akarom őt bántani, nem ezt érdemli. Tudom, hogy az én boldogságom a legfontosabb, de mégsem tudok elé állni és kimondani, hogy vége. Mert ez egy jó kapcsolat lenne, de a megértés és az, hogy jól érezzük együtt magunkat, nem elég, ha őszinte szeretet nincs részemről...
Nem tudom, mi a helyes döntés, úgy érzem, hogy ha most még nem is, később szakitanank. Előttünk áll az élet, én csak 19 éves leszek, ő most 21(ő a fiú). És nem számít szakításra ezért is annyira nehéz a döntés...
Ti mit tennétek a helyemben?
Elég furcsa itt egyeseknek a gondolkodása. Habár valószínűleg ti is ugyanezt gondoljátok az enyémről, de ti képesek lennétek annyira önzően leélni az életet, hogy milyen jó, van valaki aki engem őszintén igazán szeret, én őt nem, de nem is ez a lényeg.?!
Szóval, szerintem az lenne egy boldog és kiegyensúlyozott házasság alapja, ha mindketten ugyanazt tudjátok nyújtani. 40 évesen majd ha visszagondolok, valószínűleg melegseggel tölti majd el a szívemet, hogy milyen volt ő, de ha én nem tudnám neki ugyanazt nyújtani, mint amit ő nekem, akkoe az neki milyen lenne?
Fiatal vagy, ő is fiatal, lépj ki a kapcsolatból, hogy mind a kettőtöknek meg legyen a lehetősége arra, hogy megtalálja azt, akivel le akarja élni az életét.
Én úgy gondolom, hogy hiába múlik el az a láng, ami az elején van, attól még két ember között megmaradhat az a bizonyos parázs, amit fel-fel lehet lobbantani, és annak a biztos tudata, hogy te azzal az emberrel akarsz átmenni mindenen. Ha ez nincs meg, akkor bármelyik barátommal is összeköltözhetnék, nem lenne másabb semmivel. Mert a barátaim is mind kedvesek, emberségesek, tisztelnek, értékelnek, bízom bennük és ők is bennem. Mégsem akarnék velük kapcsolatban lenni.
Hú, 8-as, te mit szívtál? :D Háromszori olvasásra se sikerült megértenem a mondanivalódat :D
Kérdező: szerintem ha nem érzed egyértelműen, hogy IGEN, vele akarsz maradni, akkor az azt jelenti, hogy nem akarsz vele maradni. Ha kiszerettél belőle, akkor kiszerettél belőle, van ilyen, teljesen természetes, és nem kell miatta bűntudatot érezned. Ráadásul ha ilyeneken gondolkodsz, akkor közben áltatod is a srácot, hiszen azt mondod, az ő fejében meg se fordul a szakítás. Igaz, hogy fiatal vagy, de kár elpocsékolni akár egy percet is egy olyan kapcsolatra, amiben nem érzed igazán jól magad - és kár a fiúd idejét is pocsékolni.
#8
Hát igen. Gondolatokat megérteni nehéz, bár gondolom arra gondoltál, hogy jó párszor elütöttem.
#11
Azért ez a gondolat is igazán beteg értékrendre vall. A bűntudadunkat hogyan nyugtatgatjuk. Az az önző, aki értékel egy értékes embert. Van egy ember, akit értékesnek tartod és TE AZZAL SEGÍTESZ neki, hogy összetöröd. Mert te egy ilyen csodás ember vagy, nehogy már a te szereted nélkül éljen szegény. Hát még a végén te hozol áldozatot. Nevetséges. Ahelyett, hogy ha olyan csodás, akkor megtanulnád értékelni talán? Az hogy-hogy nem megoldás?
Én nem bánom, ha emberek szakítanak, de akkor mondd ki, hogy ez meg ez nem tetszik benne, de ilyen pofátlannak lenni valakivel, hogy "elméletileg" mindent jól csinál, de azért még is b**zódjon meg, és mind a kérdező mind jó sokan itt magyarázzák a bizonyítványuk. Szánalmas.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!