Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem tudunk igazából szakítani. Te mit tennél?
Majdnem 2 éve vagyunk együtt, de ezalatt volt már párszor, hogy én (N) kimondtam, hogy vége, de mint akinél ugrott a lemez, sose érdekelte. Akkor is együtt maradtunk. Most viszont végleg kimondtam, legalábbis azt gondolom vagy gondoltam. Inkább az utóbbi jön le úgyis mindenkinek.
Nagyon sok dolgot vágott a fejemhez (kva vagyok, r*b@nc, hazug stb.)
Sosem csaltam meg és sosem tettem volna, ahogy ő sem. De se nem dolgozik, se nem érdekli semmi(!) . A viselkedése pedig kritikán aluli. Pszichológus segítségét elutasítja.
Egyetlen tanács mindig az, hogy ne keressem? Ne essek mindig ugyanabba a hibába mindig?
Én sem voltam viselkedésben semmi, ugyanolyan temperamentumosak vagyunk, kiváltképp, ha nem hagynak békén, elpattan elég gyorsan a húr. Sajnos kapott is tőlem pofont, amikor olyanokat vett a szájára akiket nem kellett volna. Azt már nem tűrtem. Más, ha engem szid és más, ha a családomat, akik nem tettek semmit. Sosem éltünk együtt.
Hát te sem vagy 100% ezek szerint.
Kinek kell egy semmire kellő? Elpocsékoltál 2 évet az életedből.
Bár ez a te saját életed, úgy teszed tönkre ahogy akarod.
Hát sajnos egyikünk sem komplett akkor. Egymást kerestük végig, volt hogy ő, volt hogy én. Lehet, hogy kevésbé kellett volna oda tennem magam a kapcsolatban.
Megoldható, hogy ne keressem, ez egyértelmű. Lehet, hogy a 2 év nem sok, de ez lenne a megszokás?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!