Nem megy a szakítás, pedig tudom hogy az lenne a helyes, De hogy csináljam?

Szia!

Az egyes össze is foglalta az összes okos dolgot, amit lehet tanácsolni.

Két dolgot szeretnék hozzátenni..

Az egyik, hogy egy nyugodt este szépen odatereled a szót, hogy kicsit beszélgettek magatokról es elmondod,hogy úgy érzed, hogy ellaposodott a kapcsolatotok.

Próbáld meg úgy elmondani ezt,hogy semmi vádaskodás ne legyen benne. Kérdezd meg, hogy szerinte te mit tehetnél, hogy mit kellene másképp csinálnod. Ebből érezni fogja hogy nem őt hibáztatod és nem egy vádaskodó ,ki mit csinál rosszul beszélgetés lesz..

Másrészt, ha te így érzed, hidd el hogy ő is érzi, hogy benned valamiféle változás zajlik.

Egyrészt tudni fogja, hogy neked valami már nem az igazi, de mégsem úgy öntöd rá, mint egy vödör hideg vizet, másrészt rövid idő alatt megtudod, hogy van e bennetek együtt és külön-külön is annyi hogy tegyetek egymásért.

Akárhogy is alakul, az hogy egy ilyen helyzetben ki hogy viselkedik nagyon meghatározó tud lenni.

Hidd el, hogy normális kommunikációval a legrázósabb ,legkínosabb dolgot is meg lehet beszélni.

A másik, ami inkább csak egy megfigyelés részemről...

40+ vagyok már..

Látom, hogy nagyon fiatalon jöttetek össze..

A középiskolás évek alatt sok olyan párra vissza emlékszem, akik már a suli utolsó éveiben összejöttek. Néhány évig még volt olyan ,akiről tudtam ezt azt..aztán évek teltek el. Aztan ahogy megjelentek a közösségi felületek, látom, hogy bakker...rengeteg olyan pár van ,akik huszonéve együtt...

És emlékszem akkoriban azt gondoltam mikor már 20 évesen volt olyan,aki 3-4 éve párkapcsolatban élt, hogy tuti nem lesz tartós...

Nem kicsit lepődtem meg

Lehet, hogy ez nem jelent semmit, de mégis úgy látom, hogy jelentős többségben együtt vannak, míg a többi ember nagyrészt több hosszabb rövidebb kapcsolat után sem állapodott meg..

Minél idősebb vagy,annál körülményesebb egy másik ember szokásait megszokni. Nem azt akarom mondani hogy lehetetlen,de szerintem sokkal nehezebb.

Sok sikert neked!

Én azért remélem ,hogy együtt maradtok:)

"És a gondolatok, hogy nem ébredhetek többé mellette." Te szereted ezt a nőt.

Gyerekek voltatok még, amikor kezdődött. Egy gyerek máshogy éli meg a szerelmet, mint egy felnőtt. Teljesen normális, hogy ennyi idő alatt megváltozott.

A megszokás nem egy ördögtől való dolog, nem értem, hogy miért félnek tőle ennyire, főleg, ha pont egy olyan dolog, amihez kötődsz. Jó érzés a kezdeti szerelem, és elhiszem, hogy félelmetes, hogy talán többé nem élheted meg, de hülyeség ezért az érzésért feladni egy más, mélyebb érzést, ami nem hónapokig tart, hanem egy életen át.

25 éves, hadd legyen már még egyszer kétszer lángoló szerelmes!

Eldobja a 600 millás főnyereményt a másfél milliárdos lehetőségért, majd a végén kap egy 400 millásat, sokkal jobban fogja értékelni, megbecsülni.