Hogyan tudnám visszaszerezni? Miért nem nézi el a múltam,?

Hosszú lesz a történetem, bizarr és akár megbotránkoztató is. 23 éves vagyok, lány és undorító múlttal rendelkezem. Megpróbálom röviden de részletesen elmesélni. 17-ik szülinapom előtt 2 nappal vesztettem el a szüzességem az első szerelmemmel (július). Rá két napra elköltöztek az ország másik végébe, soha többet nem történt köztünk semmi, csak beszélgettünk nagy ritkán. Rá három hónapra (október) megismertem egy srácot, fülig szerelmes voltam belé (azt hittem csak, de inkább erős vonzalom volt). Három évet vártam arra, hogy kapcsolat legyen a vége. Vele egyszer voltam együtt, ezalatt a három év alatt, de többször elégítettem ki. Mert úgy gondoltam ha megteszem amit szeretne akkor lehet esélyem. Hozzáteszem, többször találkoztunk egy beszélgetésre, kirándulásra stb. Szóval nem csak intim dolgok miatt találkoztunk. Ő is hajlott a kapcsolatra de sosem lett belőle semmi. Erre négy hónapra (február) rám írt egy srác, hogy házibuli lesz nála, van e kedvem felmenni. Ooh mondom milyen jó, engem is elhivnak egy buliba, nagyon örültem neki, minden, hát mentem. Mikor odaérkeztem csak én voltam meg a srác, mondta, hogy a többiek később érkeznek. Addig beszélgettünk, ittunk, meg legyen ön is milliomost játszottunk. Rákérdeztem, hogy hogy nincs ott a barátnője (fb-ról ismertem, azért tudtam, hogy lennie kéne), azt felelte rá, hogy szakítottak. Nos, a játéknak az lett a feltétele, hogy aki elrontja a kérdést az vetkőzik. A végére nyilván berúgtam, megtörtént a szex. Másnap felébredtünk, mondta, hogy az Adrinak (akit letagadott, hogy a barátnője) ne mondjak semmit. Jött a július, megismertem egy srácot egy normális helyen. Bowlingozni voltunk a legjobb barátnőmmel és a mellettünk levő pályán játszott a barátjával. Vékony volt, magas, nagy fülek. Szóval nem mondanám helyesnek. Odajöttek hozzánk és elkezdett velem rendesen, normális módon ismerkedni. Amíg nem jött a busz, négyesben beszélgettünk, majd lekísértek minket a buszállomásra, és megtörtént a telefonszámcsere. Kétszer találkoztunk még randi alkalmával miután összejöttünk, ahol az elsőn éreztem, hogy nem érzem vele annyira jól magam, mégis belementem a kapcsolatba. Három hónapig tartott, nem voltam szerelmes, de örültem, hogy van akinek kellek és szeret. Amit nem szerettem, hogy a munkásnadrágja olajos volt, és így mutatkozott velem a szüleim előtt. Többször megkértem, hogy vegyen egy nadrágot vagy ne abba jöjjön nyilvános helyre de nem volt változás. Nyilván a három hónap alatt lefeküdtünk. Kétszer volt olyan alkalom ahol nem akartam, többször is mondtam, hogy ne, a kezét is eltoltam, (mert menstruáltam) viszont ő mégis erősködött, erőltette és megtörtént. Ez mély nyomot hagyott bennem. Szilveszterkor vége lett. Utána nyáron megismertem egy fiút, tőlem 10-11 évvel volt idősebb mint én, nem emlékszem pontosan. Úgy ismertük meg egymást, hogy az utolsó buszommal mentem haza a diákmunkából, nem találtam a telefonom, bepánikoltam és leszálltam. Nyilván a táskámbam volt, na mondom szuper. Hívtam egy taxit, közben elindultam hazafele, már kiértem a városból, közvilágítás nem volt, egyre jobban féltem. Megállt egy autó, (a srác), kérdezte hova megyek, elmondtam, továbbá gyorsan elhadartam pár könnycseppet ejtve, hogy mi történt, mondta, hogy arra jár haza, elvisz. Megkönnyebbültem, lemondtam a taxit és a városban (ahol laktam) a benzinkúton megállt. Érdeklődött, beszélgettünk vagy fél órát, majd a végén meg akart ölelni, meg a nyakamra és a számra akart puszit adni, de eltoltam. Végül telefonszámot cseréltünk. Rá két napra felhívott, találkoztunk, autókáztunk majd ott is megtörtént a szex. A beszélgetéseink során bogarat ültetett a fülembe, hogy lehetne valami kapcsolat is akár. Többször találkoztunk, szexeltünk, beszélgettünk, kielégítettem, majd hazavitt. Ha este 11-kor hívott akkor futottunk össze, ha hajnal négykor, akkor futottunk össze. Szüleimmel laktam, kisurrantam mindig, nem tudták, ha igen, nem szóltak, úgy voltak vele tudom mit csinálok (NAGYON NEM). Egyszer hüvelyi fertőzést kaptam tőle, volt eszem, kezeltem. Vele heti egyszer vagy kétszer találkoztunk, kb tíz alkalom volt, és amikor hívott az utolsó két alkalommal, már nem mentem, így lett vége. Felmentem társkeresőre, megismertem egy másik fiút, szintén ilyen nagy korkülönbséggel. Első találkozás, áthívott magához, megnézni egy romantikus filmet. A film megvolt, romantikus is volt, aztán mikor vége lett, szex lett utána. Ez is nyáron történt. Szeptemberben szintén társkeresőn megismertem egy fiút, 25 evés volt, készenléti rendőr. Rám írt valami frappáns szöveggel, hogy két napot van itthon, utána vissza kell menni a határhoz egy hétre (akkor volt ez a nagy migráns mizéria). Már a buszon ültem, de leszálltam és találkoztunk. Beültünk egy kávézóba, beszélgettünk, megismertük egymást. Mivel két napig volt itthon, annyi idő alatt bonyolítottuk le a megismerkedést. Még aznap bemutattam a szüleimnek, vett nekik édességet és alkoholt apának, ahogy illik. Másnap már nála aludtam, hisz utána ment el egy hétre. Együtt is voltunk. Amikor itthon tartózkodott, találkoztunk, kirándultunk, elvitt suliba, jött értem, közösen ebédeltünk többször is egy étteremben. Amikor azt éreztem, hogy szerelmes vagyok, rá három napra szakítottunk, mert ő nem ezt érzi, csak azért kellettem, hogy az előző szakításból kilábaljon. Ez a kapcsolat is három hónapig tartott, Dénesnek hívták az illetőt. Nagyon összetörtem, kifordultam magamból és több fiúval is ismerkedtem, nem tudtam, hogy mit teszek. Egy férfi pont rám írt (13 évvel volt idősebb), és neki direkt azt mondtam, hogy csak szexet akarok mást nem. Meg is történt. Még beszéltem Dénessel, mondtam neki, hogy nem tudom mi van velem, rám szólt, hogy térjek magamhoz, minden rendben lesz. Találkoztam a férfival, együtt voltunk, másnap suli. Egyszer Dénes elhívott bulizni, ahol én, ő, és egy munkatársa voltunk. Ittunk, én csak két kicsit, de valamiért beütött, nem tartom kizártnak, hogy került valamit az italomba Dénes által. Buki után felmentünk hozzá, ahol bevezetett a hálószobába és nekem esett. Utána bejött a barátja is és ebből kerekedett egy hármas együttlét. Nem tudtam megszólalni, magamon kívül voltam, egy nem szót nem tudtam kiadni magamból. Megtörtént. Utána szilveszter jött, haveri társaság bulizni voltunk egy ismerősöm apartmanházában. Én, húgom, a barátom akié a ház, egy srác aki nyomult rám de nem adtam neki magam, meg a két haverja (Gergő és Csabi) akiknek már bemutatott és közösen buliztunk. Csabival már két hete beszélgettünk mielőtt eljött ez a szilveszteri buli, ahol összemelegedtünk együtt voltunk azon az éjjel. De Gergő is csapta nekem a szelet, és kedves volt de elutasítottam. Csabival két hónapig beszélgettünk majd még újév első hetében egyszer együtt voltunk, vonzódtunk egymáshoz. Közben Gergő minden nap érdeklődött felőlem, kedves volt, de én nem néztem úgy rá csak mint barát. Mivel tesit választottam amiből érettségiztem, és a futás is egy feladat volt, megkértem, hogy segítsen megtanítani és felkészíteni futni, mert nekem nem megy. Jó lelkű fiú, segített. Majd utána többször összeültünk Csabival meg Gergővel iszogatni, de egyikkel sem volt semmi. Majd februárban Gergővel összejöttem és majdnem két évig együtt voltunk. Szerettem nagyon, de az utolsó fél évben kezdtem elhidegülni tőle. Csabi szétment a barátnőjével és elkezdett nekem irogatni, nyilván felhozódtak a régi dolgok, meg minden és egyik nap amikor Gergő éjszakás volt, áthívott magához beszélgetni. Nem tudtam megállni, és csókolóztunk. Utána három hónapig viszonyt folytattam vele. Gergővel szétmentünk mert megnézte a fb-om és látta, hogy nem olyan hangvételű üzeneteket váltok vele amit szabadna. Hozzáteszem, én már korábban mondtam neki, hogy legyen vége mert már nem érzem azt amit kellene, de adtunk még egy esélyt. Vége lett Gergővel februárban, elköltöztem albérletbe egy sráchoz akinek az a saját lakása volt. Megismertük egymást, lakótársak voltunk. Csabival kb júniusig tartott ez a románc, de már májusban a lakótársammal együtt voltam. Szóval volt átfedés kettejük között. Másfél évig voltunk lakótársak a sráccal, ezalatt nyilvan megismertük egymást, láttuk egymást jó és rossz passzban, másnaposan, kócosan, ingerülten, mindenhogy. Rengeteget beszélgettünk, ezalatt megtudta ezt a múltamat is. Mindent. Majd összemelegedtünk. Egyre többször voltunk együtt, egyre kedvesebb volt hozzám. Egy évet vártam rá, mindig próbáltam a kedvében járni, de azt gondoltam, hogy reménytelen lesz ez az egész, igy próbáltam megismerni másokat. Találkoztam egy rendes, normális sráccal, velem egyidős volt, tényleg randiztunk minden, nem történt se csók, se semmi. Pár találkozás után mondtam neki, hogy ez nekem nem megy (mert már a lakótársamhoz nagyon vonzódtam) és elváltak útjaink. Ezen a nyáron két kolegámmal smároltam, de több nem történt, nem is emlékszünk rá kb, tudjuk, kimondatlanul is, hogy több ilyen és ennél több nem fog történni és hülyeség volt. Találkoztam egy másik sráccal, szintén egy alkalom, felajánlotta, hogy járjunk össze szexelni de elutasítottam. Az ok amiért ismerkedtem és már csak chaten beszélgettem velük, hogy valahogy a lakótársam iránt érzett vágyat csillapítsam. Nem sikerült és ő is megkedvelt. Amikor már minden jel arra utalt, hogy össze fogunk jönni még akkor sem hittem el. Amikor végre szóba hozta, elmondta, hogy nagyon megkedvelt, de a múltam zavarja, és ha megpróbáljuk akkor sem biztos, hogy ezt el tudja nézni. Végül összejöttünk, tavaly július 2-án. Négy hónapig minden tökéletes volt, hatalmas kirándulások, nagy beszélgetések, rengeteg együttlét. Szóval gondunk nem is volt, tényleg, tudtuk egymás gondolatát, ha neki eszébe volt valami, azt én mondtam pedig meg sem volt beszélve, szóval nagyon össze voltunk kapcsolódva. Kivéve a múltam ami heti rendszerességgel feljött, minden alkalommal egyre rosszabb módon. Decemberben elhoztam a cuccomat tőle, de úgy váltunk egy, hogy szeret. Látom is rajta. Vele soha semmi ilyet nem tettem, minden erőmmel azon voltam, hogy bebizonyítsam, nincs szükségem másra. Nagyon az igazinak làtom, és ennyi erőfeszítést Gergőért sem tettem akivel a legtovább együtt voltam. Nem irok senkinek, nem beszélgetek senkivel, nem jártam el bulizni nélküle, a beosztásomat is hozzá igazítottam. Szóval tényleg azon voltam, hogy azt mutassam, hogy nekem senki másra nincs szükségem. Ezeket a tetteket nem tudta előtérbe helyezni, a múlt volt mindig a baj, bármit is tettem nem tudott tőle elvonatkoztatni, annyira zavarta. Ideig óráig jó volt, utána megint undorodott tőlem, utána megint nem. Miután elhoztam a dolgaimat, még mindig találkoztunk, együtt voltunk, úgy viselkedünk mintha szét sem mentünk volna, csak a cuccaim nincsenek nála. Nincs önbizalma, úgy érzi hogy csak azért vagyok vele mert ő maradt meg mellettem, nem tetszik magának, pedig jó teste van, és sok lány akar vele összejönni. Ahogy romlott köztünk a dolog, elkezdett felmenni a társkeresőre és lányokkal ismerkedik azóta is. De engem szeret és én hiányzok neki, de annyira menekulni akar a múltamtól (rosszat álmodik, ideges ha rá gondol, és ingerült), így tőlem is, hogy azt mondja azért ismerkedik másokkal. Egyszer rajta is kaptam, hogy egy másik nővel találkozik. Szóval most se veled se nélküled dolog van. Látom a szemén, hogy szeret, és velem akar lenni de ez a múltas dolog nagyon zavarja. Ő olyan, hogy sose tudott senkivel úgy együtt lenni, hogy nem érez iránta semmit, ezért is rossz neki az, hogy velem ezek megtörténtek. Hiába bizonyítottam be, hogy tényleg az égvilàgon nem kell senki, nem tud ettől eltekinteni. Ő normális családban nőtt fel, az én szüleim rosszul neveltek minket, apa meg agyba főbe csalja anyát. Amit rólam tudni kell, az az, hogy soha egyik fiútól sem csak szexet akartam, egyszerűen nem tudtam nemet mondani. Ez családi dologra ered vissza, mindent meg kellett csinálni amit apa mondott, nem volt szabad ellenkezni, mert akkor baj lesz. Ez kihatott az egész életemre és mindenkinek segítettem, ha megkért, továbbá a fiúknak sem tudtam nemet mondani, pedig kellett volna. Megtanultam a lakótársam mellett, hogy van az a két szó, hogy értékrend és becsület. És a mind a kettő nagy kincs. Én pedig elpazaroltam magam a korábbi években. Az egyetlen ami direkt le volt szervezve az a Dénes utáni, és kész. Nem volt önbizalmam, nagyon pattanásos voltam, büdös voltam mert a szüleim bent cigiznek, és nem sok támogatást és kedves szót kaptam. Így ettől a pár kedves szótól amit a fiúk mondtak, és mások számára egyértelmű felhívások amikből történtek ezek a kalandok vártam azt a “kapcsolatot” ami kedvességet és támaszt a szüleimtől nem kaptam meg. Szóval nulla önbizalommal, mert soha kihívóan nem öltözködtem, és nem kezdenényeztem, és nagy szeretethiánnyal ez történt velem. Megváltoztatni nem tudom, de tudom mostmár, hogy ez borzasztó amit tettem, viszont már soha többet nem fogom odaadni magam. Higyjétek el, tudom, hogy van az a mondás, hogy kutyából nem lesz szalonna, de ezt egy életre megtanultam, és eszem ágában sincs mégegyszer ilyennek bedőlni. Itt vagyok most, végtelenül szerelmesen, és aki számomra tökéletes, és akinek én is tökéletes vagyok, kivéve a múltam, szenvedek mert a karma vagy akármi többszörösen visszaadja amit a múltban elkövettem. A lakótársamnak vannak elvei és értékrendjei, habár szerintem az már akkor megbukott amikor láttam, hogy találkozik egy nővel. A kérdésem az lenne, hogy ti mit tennétek a helyemben? Én még most sem adom fel, hiába más lanyokkal ismerkedik. Ti el tudnátok viselni ha a párotoknak valami számotokra undorító dolog lenne a múltjában? Nem árultam zsákbamacskát, nem gondoltam soha, hogy ebből kapcsolat lesz, ha azért kezdtünk volna ismerkedni, hogy összejöjjünk akkor nyilván nem mondtam volna el. De csak lakótársként indultunk. Ti mit gondoltok rólam? Nem azért adtam oda magam, mert élveztem vagy mert hiányom volt, vagy mert ettől jobban éreztem magam. Hihetetlenül naív voltam, és bedőltem a sok hülyeségnek. Akár a társatokat is megkérdezhetitek, hogy mint férfi mit gondolnak erről? Szerintetek adjak időt neki? Rá fog jönni, hogy nem a múlt számit? Hogy ha ennyire minden remekül műkődik közöttünk, akkor nem kéne eldobni hanem odatenni magunkat, hogy ne ez árnyékolja be a kapcsolatunkat? Hogy az ilyen társakat az élet nem dobálja csak úgy bármikor? Mondjatok hideget meleget. Őszintén tiszta szívemből szeretem, és nagyon harcolok érte. Sokkal jobban szeret mint gondolná, csak inkább elnyomja, hogy könnyebb legyen elengednie vagy ne szeretnie. Pedig ő is tudja, hogy ritka az ilyen társ. Tudja, hogy szeret de szerinte így nincs értelme ennek az egésznek.