Kinek mi a tapasztalata az őszinteséggel és hogy kezeli ezt egy induló kapcsolatban?

Nem elvárás a hibátlanság. Ezért kell a megfelelő emberrel összejönni, hasonló a hasonlót vonzza, zsák a foltját mindig megtalálja.

Ha látod a másikon, hogy értelmes felnőtt ember, akivel lehet komolyan beszélgetni, akkor semmi baj nem történik, ha őszintén mindent elmondasz.

De azért, az se mindegy, hogy mit csináltál a múltban. Pl. embert öltél, drogoztál, alkoholista voltál, megverted a párodat..stb., mert ezek nyilván nem annyira elfogadhatóak, legalább is számomra, nem azok.

De ha csak megbüntettek, mert szabálytalanul parkoltál, vagy átmentél a piroson, az nem nagy bűn.

Az őszinteség a legjobb.

Nem tudom én úgy vagyok vele hogy ha nem kérdezem vagy nem kerül elő valahogy akkor nem kérek "önéletrajzot".

Az őszinteség nekem azt jelenti hogy nem hazudik nekem az illető. Értelemszerűen vannak dolgok amiket muszáj közölni akkor is ha nem kérdeznek rá Pl: voltál már házas, van egy két gyereked elszórva, börtönviselt vagy stb. Ezeket őszintén el kell mondani lesz ami lesz alapon. Ezek könnyen megölhetnek egy kapcsolatot de akkor is megölnék ha később tudja meg az illető. Minden olyan infó ami a jelen életedre semmilyen kihatással nincs és nem jön valahogy szóba az a te dolgod.

Nálam legalábbis így működik. A nyílt hazugságot viszont nem viselem el. És ha már kapcsolatban vagyunk akkor az elhallgatást se díjazom nem kell lejelentkezni de ha valami fontos történt vagy olyan ami információ értékű azt elvárom hogy közöljék én is így teszek. Szerintem ez az egészséges szintje a bizalomnak és a magánszférának.

Nem a hibátlanság elvárás és még csak nem is az őszinteséggel van baj, csak vannak olyan dolgok amik elmondásához bizalom és idő kell.

Sok olyan dolgot tudnék mondani amivel biztos, hogy bárkit el tudnék ijeszteni de ha, előtte jobban megismer lehet sokkal kevésbé lenne ijesztő a számára.

Az őszinteség elvárása nem a hibátlanság elvárása. Az őszinteséggel csak megadod a tiszteletet, a jogot a másiknak, hogy eldöntse, akar-e ilyen emberrel együtt lenni.

Folt alatt nem tudom, mit értesz, de nem is lényeg. Minden tulajdonság olyan, hogy valaki elfogadja, valaki nem.

Valaki simán elfogadja, hogy a társa exdrogos, börtönben ült, megvert valakit, abortusza volt, vagy ilyesmi.

Más meg már attól menekül, ha a randipartner már nem szűz (vagy éppen hogy még az), hajtott már gyorsan, lopott egy csokit gyerekkorában, volt már házas, stb.

Én mindig elmondtam a partneremnek őszintén azokat a dolgokat is, amik negatívumok is lehetnek akár. Egyszerűen túl lusta vagyok folyamatosan hazudozni és álarcot hordani még a társammal szemben is, így előbb-utóbb úgyis kiderülne, akkor meg a legjobb az elején, hogy ha valami nem fér bele neki, akkor ne húzzuk egymás idejét.

Ugyanezt várom a másiktól.

A párommal ismertük egymás minden bajos dolgát, mire összejöttünk. Nem ölt meg semmit, jó pár éve boldog kapcsolatban élünk. :)