Szerintetek hol a határ a kitartó udvarlás és a beteges zaklatás között?

Ha azt szeretném, hogy kitartóan udvaroljon nekem valaki, akkor nem utasítanám el. Ha elhívna programokra, akkor igent mondanék, érdekelne, hogy mi van vele, legfeljebb a szexuális közeledésre mondanám, hogy még korai és szerelmet sem vallanék, akkor sem, ha már éreznék valamit iránta.

De ha valakinek nemet mondok és semmivel nem biztatom, de szarik rá és próbálkozik tovább, az már szerintem zaklatás.

A kettő közti különbség szerintem ott van hogy valaki le tudja venni a jeleket. Más az ha valaki látja a csajon hogy bejön neki csak az félénk/nem biztos még a dologban de van benne hajlandóság/csak kéreti magát. És tudja mikor kell kicsit leállni.

A zaklató folyton zaklat/vagy bizonyos időközönként felbukkan.

Pl egyik legjobb barátnőm februárban elkezdett dumálgatni egy sráccal. 1x találkoztak. A srác már a találkozó előtt olyanokat írt hogy szereti meg mar tudta hogy mi lesz a közös gyerekük neve. Barátnőm amúgy első éves egyetemista:D

Aztan kedvesen lekoptatta. Majd par hétre rá a srac megint ráírt. Megint lekoptatta. Ezt meg parszor. Aztán hónapokig semmi. Aztáb megint. Akkor a srác azt mondta ha akkor visszautasítja akkor soha többet nem keresi. Vissza lett utasítva par hetre rá megint. Megint pár het szünet, megint megkereste, ugyanez a szöveg stb.

Most nem rég megírta a srác hogy találkozhatnának a barátnőm újfent lekoptatta. És biztos vagyok benne hogy mé fogja keresni:D

És a srác is csak 20 éves. És nem esik le neki. Na ez már zaklatás kategória.