Együtt dolgozunk, megvan a kémia kettőnk között ráadásul nagyon helyes is. Hogyan fogjam vissza magam?

Nem ismerem régóta, viszont nagyon megkedveltem, és úgy fest o is kedvel engem, talán meg tetszem is neki. A főnökünk (és egyben nekem legjobb barátnőm) azt mondta csak egyszer látta a srácot ilyennek, amikor én még közel sem voltam a képben, azóta csak akkor lesz félénk és jön zavarba amikor én is a közelében vagyok.

Engem az utolsó kapcsolatom nagyon megrázott érzelmileg mert akkor fülig szerelmes voltam a páromba, o viszont elég csúnyán megbántott ezért nagyon óvatos lettem randizas terén, általában vagy olyan ember tetszett aki foglalt volt, vagy olyan aki külsőleg tetszett viszont a személyisége nem fogott meg ezért a vonzódás is abbamaradt.

Ez a srác szingli is, helyes is, nem mondom hogy a személyisége tökéletes mert nem ismerem annyira, viszont amit eddig lattam az nagyon tetszik.

És épp ez a baj.

Volt párom óta nem tetszett nekem senki sem ennyire, ezért felek hogy nagyon bele élem magam a dolgokba, holott csak egyszer mentünk el egy italra (nagyon jól sikerült, munka után voltunk és akkor elkérte a telefonszámomat), és nem szeretnek csalódást okozni magamnak.

Viszont annyira jó érzés végre kikerülni a múltból és a hozza tartozó nyomorultsagbol.. hogyan lehetne megfékezni a gondolataim, hogy meg NEM vagyunk együtt, o nem az enyém és hogy ne éljem magam bele ennyire?