Ti milyen lehetetlen helyzetekben hívtatok el valaki addig ismeretlent sikerrel randizni?

Ez egy tök jo kerdes! Nagyon szorakoztato valaszok erkezhetnenek ide, ha az itt trollkodok többsege nem rögtön "Fake"-t üvöltözve, levegöert kapkodna keresne a leszavazas gombjat. Vagy csupan irigysegböl, mert tulhaladja kepzelöerejet, hogy a sikerert esetleg tenni is kell... na jo, ezekre magasrol teve leirok par esetet, ami szamomra szerencsesen vegzödött:

Kedvenc kavezomban ültem es szokasos kavem hült ki az asztalomon, mig könyvembe melyedtem. Amikor ajkamhoz emeltem a hideg cseszet, megpillantottam egy lenyügözöen szep lanyt. Összeakadt a tekintetünk es ramosolyogtam. Ö kisse elvörösödve elkapta a tekintetet, majd leült egy üres helyre.

Mar nem igazan fogtam fel, mit olvasok, de szememmel követtem a sorokat, hogy ne nezzek ki tul hülyen, hogy merev tekintettel bamulok magam ele, miközben magamban viaskodok, hogy merjek -e lepni? Föleg olyan helyen, ahova gyakran jarok.

A szep lany mar iszogatta a kavejat es sem a mobiljat, sem az orajat nem nezegette, igy arra következtettem, hogy nem var senkit es mar nincs igazan kifogasom, hogy nyuszi legyek.

Becsuktam a könyvet es anelkül, hogy megkerdeztem volna, leütem az asztalahoz. "Szia, ... vagyok." Ö is bemutatkozott, miközben mimikaja a meglepett es zavart között ingadozott. "Ha könyvbe illö szavakba kellene megfogalmaznod azt a pillanatot, amikor összeakadt a tekintetünk, hogyan fogalmaznal?" Szeme egy reflektorfenyben allo özikeehez hasonloan kikerekedett es egy rövid hataszszünet utan csak annyit birt kinyögni, hogy "Tyüha!" Ezen elnevettem magam es helyeslöen bologatva mondtam, hogy "En is!" Nyilvan tudtam, hogy ez a varatlan kerdesemre volt a reakcio, de szerencsemre ö is elnevette magat. Amikor kerdezte ragyogo szemmel vigyorogva, hogy "Esetleg betüzzem?" tudtam, hogy ebböl legrosszabb esetben is egy szorakoztato beszelgetes kerekedik. Vegül pedig egy szenvedelyes ejszakaval vegzödött az a nap.

Gyorshajtasert megbüntetett egy fiatal rendörnö, aki vegül nem csak meghivott vacsorara, de meg el is jött ertem. Mivel ez a napokban törtent, nem szeretnem reszletesebben leirni, de csodas elmeny volt. Teljesen tisztaban vagyok, hogy ennek a hihetösege kb. a "Jaj, csöszerelö bacsi, en nem is tudok fizetni, most mi legyen?"-szintjen lehet annak, aki olvassa, de az elmenytöl ettöl ez meg nem foszt meg, hogy masok ketelkednek benne.

Egy muzeumban egy lany elem furakodott, akivel vegül együtt neztük meg a kiallitast, majd elmentünk egy kavera es vegül szinten visszintes helyzetben talaltuk magunkat.

Egy üdülesen varatlanul összetalalkoztam egy ismerössel (annyira tavoli, hogy fb-n utana kellett neznem, hogy is hivjak), aki mint regi baratjat üdvözölt es bemutatta a hugat. Az üdüles hatralevö reszet mar a hugicaval töltöttem.

Egy elektronikai üzletben csinos hosztessz-lanyok kavet kinaltak (igen, nekem is feltünt, hogy sok ilyen elmenyem a koffein iranti függösegemböl fakad, de mas karos szenvedelyem szerencsere nincs), amit valami felig mar terminator csodagep keszit. Nem izlett, kritikamat szovatettem, majd elfogadta felajanlasomat, hogy megigyon velem egy "igazi" kavet. Aznap meg nem allta a szavat. Miutan munkaideje lejarata utan talalkoztunk, kijelentette, hogy ilyen kesön ö mar nem kavezik. Felajanlottam, hogy talalkozzunk akkor maskor, de vegül együtt vartunk reggelig...

Most hirtelen ezek jutnak eszembe, ahol spontan helyzetböl szenvedelyes ejszaka lett es nem olyan környezetben törtent, ahol varhato az ilyesmi.

Offtopic:

Első válaszoló, én csak amiatt kételkednék pöpit a sztorijaidban, hogy 1 férfi sem mondja hogy "mikor ajkamhoz emeltem a csészét", max egy Jackie Collins regényben...

De adok rá esélyt, hogy esetleg nyálaskodó szépfiú típus vagy, biztos vannak olyan nők, akik erre gerjednek.Számomra fel nem fogható módon..De azoknak eddigi tapasztalataim szerint nem kerül vízszintbe ennyi nő.Azért érdekes volt ennyi marhaságot ilyen delejes, műirodalmi stílusban végigolvasni, ha nem is fog szokásommá válni....

Ontopic:

Bár nem végződött sikerrel, és talán nem is extrém, de ez maradt meg bennem leginkább. A mozgólépcsőn felfelé utazva a lefelé menő lépcsőről átcsapott finoman a kezemre nagy vigyorogva egy 20 év körüli srác. Eredeti ötlet volt, nevettem is, de 13 éves voltam (nem annyinak néztem ki), és az anyukám állt mellettem :-D Nem vártam ki a végét, tovább sétáltunk anyummal :-)

#2... nagyon kontroverz szemelyiseg vagyok ;) Es nagyon szeretek olvasni.

Nem, mintha erdekemben allna, hogy tul sok szemelyes infot osszak itt meg magamrol, de vadabb a megjelenesem, mint irasom alapjan sejthetned ;)

Ez termeszetesen nem jelenti azt, hogy apolatlan vagy igenytelen lennek, de az is biztos, hogy egy lanynak nem egy piperköc tollforgato jut eszebe, amikor meglat.

Amellett, hogy nagyon halas lehetek szerencses adottsagaimert, ügyelek egy egeszseges eletmodot folytatni es (minden tekintetben) nagyon aktiv eletet elek.

Az, hogy örömöt lelek a mindennapjaimban, optimista es philanthrop vagyok pedig visszatükrözödik kisugarzasomon. (Vgay kevesbe költöien: ha ramosolyogsz emberekre, gyakran visszamosolyognak!)

Ha kinezel valahogy, meg tudsz nevettetni egy lanyt es eleg pimasz vagy ahhoz, hogy intellektualis kihivast jelents szamara, mar szinte garantalt az erdeklödese. Szemelyes sikereimnek mindössze ennyi a titka... ami nem is titok igazabol.

Ettöl eltekintve termeszetesen hosszasan (es talan szorakoztatoan) irhatnek azokrol a kezdemenyezeseimröl, amiket hatalmas kosarral jutalmaztak, de nem az volt a kerdes...

#3 Nem kontroverz személyiség vagy, hanem egy nárcisztikus csaló, aki itt henceg a kitalált sztorijaival. Javasolnám, hogy keress fel pszichológust.

És a rendőrnős esethez mit szól a nagyon imádott menyasszonyod?

Nem értem, hogy valakinek mi szüksége van a folyamatos hazudozásra egy ilyen oldalon, hogy idegenek előtt bizonygassa, hogy ő mekkora férfi. Inkább szánalmas és sajnálnivaló, hogy ilyen vagy.

Meg annal is szanalmasabb, minthogy itt mar nev szerint ismerjem a kommentelök törteneteit es függetlenül attol, hogy mit irnak ök (vagy a kerdezö altal feltett kerdes) inkabb moralisan itelkezek es lepontozom, mert csakazert is?

Attol, hogy valaki bort iszik es vizet predikal, meg lehet igazsag abban, amit ir. Föleg, ha kell is szembesülnie sajat lelkiismeretevel es talan szelesebb ralatasa es tapasztalata lehet bizonyos dolgokkal kapcsolatban, mint az atlagnak.

Ettöl aztan melyen magamba fogok nezni! Köszönöm, hogy ennyit foglalkoztok velem! Elmagyarazna valaki az anonym henceges ertelmet? Olyanok, akik meg a Nicknevüket sem vallaljak? Feltek, hogy arra szanom majd az idömet, hogy minden kommenteteket megkeressem es kicsinyes bosszubol rontom a hasznossagi erteketeket?

Tudom, hogy nem helyes, amit teszek. De most minden valaszomban meg kell magyaraznom, a teljes hateremet? Pont ezt igyekszem kerülni! Ezert a nagyon figyelmes olvasonak feltünhetnek ellentmondasok es esetleges ferditesek is. De ne aggodjatok, megvetesetek jogos. Ha valami tulhaladja a felfogokepessegedet vagy meg nem talalkoztal hasonloval, attol meg nem biztos, hogy kitalacio. En örülnek neki a legjobban, ha az lenne es sosem leptem volna erre az utra...

#6

„Elmagyarazna valaki az anonym henceges ertelmet?”

Én szívesen elmagyarázom neked, ugyanis pszichológusként végeztem az egyetemen, szóval az egyik diplomám erre irányul. És a többi válaszolóval ellentétben nem ítélkezni szeretnék, csak leírom ezeket, hátha segíthetnek neked egy kicsit. Pont ezért szeretem olvasgatni ezt az oldalt, hiszen itt - igaz nem túl szakmai módon - de lehet vizsgálni, elemezni egyes személyiségeket, válaszok, kérdések alapján.

Tehát te valójában nem vagy elégedett saját magaddal, alacsony az önértékelésed, de sokszor túlzottan elégedettnek tűnsz mégis (ami nálad abszolút megfigyelhető), mert ezzel kompenzálsz.

Valójában mélyen nem vagy képes szeretni önmagadat.

A személyiségzavarral rendelkező ember hivatalos jellemzői: grandiózus önkép, sokra hivatottság érzése, elismerésre és figyelemre való törekvés.

Kiköveteled a figyelmet, szükséged van rá, hogy az eredményeiddel dicsekedj (akár itt is), és úgy érzed, hogy többre vagy hivatott, mint amit eddig elértél. Továbbá szeretsz irányítani, domináns jellem vagy.

Ha valamit el szeretnél érni, a legelbűvölőbb és legérdeklődőbb társalgópartnerré vagy képes átalakulni (erről is írtál már). Figyelmed viszont addig tart, míg el nem érted céljaid. Írtad is sokszor, hogy neked a hódítás a lényeg, sokszor hogy beléd szeressenek, aztán hirtelen elveszíted az érdeklődésedet.

Ha bírálat, negatív kritika ér, könnyen haragra gerjedsz, nagyon érzékeny vagy a személyedet érintő megjegyzésekre, amelyek nem pozitívak.

Szerelmi partnernek egy hűséges csodálót választasz (szintén írtad már, hogy a menyasszonyod pont ilyen), de mindig azt fürkészed, hogy hol találhatnál a jelenleginél jobb társat. Nem azért, hogy elhagyd, csak a kihívás, a bizonyítási vágy vezérel.

A nárcisztikus személyiséggel rendelkezők nagyon gyakran választanak maguk mellé érzelmileg és önértékelésben sérülékenységre hajlamos párt. A te párod is ilyen lehet, hiszen 7 éven keresztül nem vette észre, hogy rendszeresen csalod, szóval vagy nagyon naiv, és nem igazán logikus, intelligens gondolkodású (ne haragudj, nem sértésnek írom), vagy pedig annyira kapcsolatfüggő, olyan szemmel tekint önmagára, akivel ezt is meg lehet tenni. És nem zavarja a felé nyújtandó tiszteleted teljes hiánya, az, hogy semmibe veszed a neki okozott fájdalom, érzelmi hatások mértékét.

A fő probléma, hogy a hozzád hasonló nárcisztikus személységek legtöbbször nem is akarnak változtatni a viselkedésükön, hozzáállásukon.

Sajnos olyan sérüléseket tudsz ejteni, amelyek a menyasszonyod életére nézve maradandó, súlyos érzelmi, akár egyéb következményekkel, hatással lehetnek.

Ha mégis valaha úgy érzenéd, hogy tovább már nem szeretnél másokat bántani és kihasználni, használni, akkor szakember segíthet pszichoterápián, hogy képes legyél empatikusabbá válni, és háttérbe szorítsd a saját nárcisztikus személyiségedet.

Egyébként, ha csak magadat nézed, akkor is hasznosabb lenne kezeltetned magadat, hiszen te sem tudod abbahagyni, mindig szükséged lesz ezekre a visszacsatolásokra, hogy önmagaddal elégedettebb lehess. De ezek csak rövid ideg tartanak majd, és egyre többre lesz szükséged a bizonyítási vágyad miatt. Nem csak a mennyasszonyod, hanem a saját életedet is nehezíted, tönkre teheted hosszabb távon.

Sajnos nem is látod be jelenleg, vagy pedig nem tudod az empátia teljes hiánya miatt átérezni kellő súllyal, hogy milyen romboló hatással lehetsz mások életére.