Mennyire szűkíti le a kört, ha elvárom, hogy legalább 300 ezret keressen a nő?

Netto 350-et keresek.

Viszont egyrészt van valakim, aki nem mellesleg akkor is ugyanígy szeretett amikor a nettom csak 180 volt, másrészt 31 vagyok....oooohhhh milyen kár, hogy erről lemaradtam.

Ja, nem.

“Solana meg nagyon gyerek ...

Majd 20 ev munka utan mond h kiismerted a munkaero piacot ”

Sajnos ez igaz. A legtöbb tanácsából (más témában is) egy tapasztalatlan ember képe rajzolódik ki, aki még csak a tankönyvekből ismeri a világot, azt szépen vissza is mondja, de az élettapasztalat hiányzik mögüle.

Szerencsére az látszik, hogy nem hülye, így pár év múlva maga is rá fog jönni, hogy ebben az életszakaszban több volt a magabiztossága, mint a tudása, tegyétek a kezdtek a szívetekre, sokan voltunk ilyenek az ő korában (én is), mivel a lelkesedést sikerült átmenetnem arra az időszakra, mikor már tapasztalatom is volt, vittem is valamire.

Szerintem kb 10 évvel idősebb vagyok az itt válaszolóknál (35-40 között), és azt látom, hogy a 300 ezer nettó még ebben a korosztályban is sokak számára álom.

Igazából háromféle ember van aki nem keresi meg:

- tipikusan a saját hibája, ül valami langyos víz melóhelyen, ahol 10-re bemegy, 11-kor már kávézik ebédszünetig... Sír, hogy kicsi a fizetés, de ott nem hagyná a kényelmét.

- korábban hibázott, például érettségi után/helyett semmi szakmát nem szerzett (se tovább nem tanult, se egy OKJ-t vagy mást nem kapott a kezébe). A vágyak megvannak, hogy többet keressen, sokszor dolgozik is rengeteget érte plusz munkával, másodállással, de azt a tudást, amivel a fél ország rendelkezik nem fizetik túlzottan meg.

Velük az a gond, hogy közöttük rengetegen sokat dolgoznak igazi eredmény nélkül, de élni ne élnek.

- Szerencsétlen szakma, vagy hivatás: diplomás EÜ szakember, de nem orvos (bár az orvosok is nevetségesen keresnek), szociális terület, etc. Szép és fontos hivatások nevetséges bérekkel. Van 1-2 barátom ilyen területen, őszinte leszek, a szívem szorul össze, mikor megtudom, hogy mennyit keres, közben meg kemény, és fontos munkát végez (legalábbis nem tudom, hogy közületek például hányan mennének be 50 kilós nőként egy olyan családhoz beszélgetni, ahol apuka késsel kergeti anyut, és a gyerekeket).

Sok nőtől hallottam már, hogy aki 300-400 nettót keres, az valami gengszter vagy politikus, mert ennyi pénzt másként nem lehet. Én meg ott ülök, és arra gondolok, hogy simán megkeresek mérnökként ennyit, se politikus, se gengszter nem vagyok, és ezek a kasztok vélhetően ennek a 10-100x-át teszik zsebre, csak azt már fel sem foghatják az emberek, már a 300-400 ezer is elképzelhetetlen, akkor ugyanez millióban már a mesén is túl van.

Megmondom őszintén kívánom mindenkinek, hogy keressen legalább 300-at (főleg, mert akkor nekem tapasztalt szakembernek, aki a fiatalokat mentorálja, ennek a 4x-e lesz :)), de hidd el kérdező (meg 1-2 válaszoló), hogy ez ma 30 alatt mindenképpen a szerencse kategória (szerencsés szakma, szerencsés munkahely), és 30 felett sem az átlag.

"Amirol nincs valos tapasztalatom arrol nem nyilatkozom igy volt ez regen is ..."

Szerencsés vagy, hogy ilyen érett felnőtt voltál már gyerekként is.

Az emberek többsége bizonyos életszakaszokban (pubertás, majd a fiatal felnőtt kor, mikor lediplomázott) a tipikus "én mindent jobban tudok, ide nekem az oroszlánt" mentalitással áll a dolgokhoz.

Én egyébként jobban szeretem az ilyen pályakezdő kollégákat, mert megvan bennük a tűz, csak helyes irányba kell őket terelni azoknál, akik bejönnek, megköszönik, hogy élhetnek, és az utolsó büdös szóig mindent elhisznek abból amit mondok nekik, ha éppen fáradt vagyok, és félrebeszélek, akkor azt is kritika nélkül fogadják.

itt a válasz, sohasem hittem volna hogy ezen a lapon is szükséges lehet.. XD.

Szrintem rossz irányban gondolkodsz

[link]

Családunkban volt egy olyan srác, aki szintén a "minimum 300 nettót" nézte egy nőnél. Össze is jöttek, a srác IT-s, a csaj közgazdász, srácnak lakása van Pesten, csajnak kis családi háza és nyaralója, mindkettőnek autója, és ketten többet kerestek meg, mint amit el tudtak költeni.

Fél évig tartott a házasság, (fiatal harmincasok voltak amúgy). Két év múlva a pasi összejött egy kétgyerekes, elvált tanítónővel, ő a nagy szerelem. Most külföldön élnek, ott csak a pasi dolgozik, a nő otthon van, azóta van már közös gyerekük is, meg is házasodtak.

Tehát van, amikor a "templom egere" lány kell akkor is, mert ugye a szerelem....

Vőlegényem egyébként 500 nettót keres (mérnök egy multinál, 27 éves). Én nappalis egyetemista vagyok. Együtt élünk, ami azt jelenti, hogy bár a szüleim is adnak havi jelképes apanázst, de lényegében ő tart el. Nem csinál belőle gondot, két okból: egyrészt, 2,5 év múlva jól fogok keresni (nem büfészak, egy évben 10 ilyen végez csak, és azt felszívják a multik és a nagykövetségek), másrészt azt mondta, a legjobb, ami történhetett vele, hogy találkoztunk.

(Kérdező, ha beleszeretsz valakibe, már ha képes vagy rá, nem a számszerű dolgok fognak érdekelni.)