Nők őszintén! Volt már veletek olyan, hogy elutasítottatok valakit majd később megtetszett? 25/F

Mert pár hete újra találkoztam a gimis “plátói” szerelmemmel, tök véletlenül egyik ismerősöm révén találkoztunk össze.

Azt tudni kell, hogy én nagyon szerelmes voltam belé (otthon elalvás előtt sírtam miatta meg ilyenek, tudom irtó gáz de nézzétek el :D) ő meg a tipikus legjobb csaj volt, és elég kamikaze küldetés volt de megpróbáltam összejönni vele, mivel én akkor elég kis lúzerke voltam, de mégis szemeztünk néha, kedves volt és hallottam, hogy egyszer azt mondta rólam, hogy “a kedvencem(?) kis cuki helyeske”. (Akkor még nem tudtam a “cuki” jelzővel kiket illetnek a lányok) Hát nem úgy sikerült ahogy vártam, konkrétan ugyan nem utasított vissza mert én meg konkrétan sosem mertem bevállalni, hogy “szeretlek bébi”, de tényleg igyekeztem. Viszont mikor egyszer láttam rajta, hogy enyhén szánalommal néz rám, hogy máshol jár az esze és a telóját nyomkodva mosolyog, hogy bepasizott mint kiderült akkor hagytam a francba, mert nem is az, hogy megalázó volt hanem olyan nem is tudom, leírhatatlan, masik dimenzióban mérhető anti merevedés, egy elviselhetetlen érzés az alhasamban. Hagyjuk is. (Utána aztán volt sírás :D)

Kb egy év alatt lettem túl rajta. Segített, hogy én elballagtam ő maradt. Éltem az életem és eltelt majdnem 6 év. Én azért elég sokat változtam, főleg testileg de azért mentalitásban is ég és föld nyilván. Meg úgy mindenben. Őt párszor láttam de semmit nem indított el bennem, gondotam kiégtem irányába szóval minden okés volt. Mostanáig. Először éreztem vele kapcsolatban, hogy fordult a kocka, mintha már én volnék “feljebb”. Jót beszélgettünk, de irtó fura volt. Nagy hatással volt rám, de az, hogy tök zavarban volt. Elvörösödött, dadogott, alig mert a szemembe nézni, igazgatta a haját, remegett a hangja néha! Komolyan! Az ismerősöm is szóvá tette utána, hogy ilyet még nem látott. Együtt voltunk pár órát, kávézgattunk, beszélgettünk. A végére már azért ő is feloldódott kicsit. Többször mondott olyasmit, hogy alig ismerelek meg, durva, nagyon meglepődtem stb..Nem tudom hová tenni, azóta is ezen kattogok. Tudom, hogy nincs pasija. Nekem sincs...Barátnőm.

Értitek ugye? Azért még mindig nagyon nagyon jó csaj bár hízott azt észrevettem :) de jól áll neki. Ő most diplomázott kis munkakereső, én már pár éve dolgozok, két vállakozásban is (az egyiket örököltem) ez is olyan más leosztás... Nem ismerősöm facebookon mondjuk én speciel nem is nagyon használom, de gondoltam szólok ennek az ismerősömnek úgyis utalt már rá, hogy szívesen lenne kerítő... Csak nem tudom ez jó ötlet-e. Bennem nincs sértettség, csak rossz emlék, és kis “rossz érzés” valahogy ha rá gondolok. De ettől függetlenül érdekelne, okos aranyos lány.