Előfordult veletek, hogy azt éreztétek nem tetszetek a másiknak, de kiderült, hogy mégis?

Nem közeledett,ritkán beszélt csak 1-2 mondatot velem,semmi jelét nem láttam.. aztán kiderült hogy a káma szútra összes pozícióját már átélte velem gondolatban :)

Volt már ilyen igen. Nem voltam biztos, hogy tetszem neki aztán a jelekből arra következtettem, hogy dejó, hogy nem próbálkoztam mert nem jövök be neki.Sosem nézett rám viszont ha mégis akkor ha ránéztem elnézett másik irányba, ha hozzá szóltam pár flegma mondaton kívül mást nem tudtam kihúzni belőle és magától ő nem is szólt hozzám, nem likeolt vagy akármi közösségi médiás fszság, kb úgy viselkedett mintha nem is léteznék azon a néhány “kósza nézésen” kívül. Dehát mindenkire ránéznek időnként nem? Aztán kiderült, hogy annyira tetszettem neki, hogy lefagyott a közelemben és nem mert csinálni semmit, illetve amit csinált az a lehető legrosszabb volt, pedig volt, hogy utánam sírt otthon. Ezt ő maga mondta el évekkel később mikor már “felnőttünk” :)

Teljesen úgy viselkedett velem, mint egy baráttal, nekem tetszett, de aztán rábeszéltem úgymond magam, hogy nem baj, az is jó, ha csak barátok vagyunk, úgysem volt még egy igazi jó fiúbarátom sem. Plusz másokkal kavart bulikban stb, ezért én is, hát ugye most mit csináljak. Aztán szintén egy buliban úgy alakult hogy csókolóztunk, és kiderült, hogy ő is azt hitte, hogy nekem nem tetszik ő. Lassan három éve vagyunk együtt :D

Igen, mostanában. Mire leesett és felbátorodhattam volna viszont úgy látszik meggondolta magát. Lerombolta az önbizalmam teljesen. Össze vagyok zavarodva.