Van egy férjezett munkatársnőm, és az utóbbi időben kicsit túlemtünk a jó munkatársi kapcsolaton. Férfiátrsaim, ti mit tennétek?

Szóval a szitu:

Én 30 éves vahyok, Ő 38. Én 1 éve kerültem ide a céghez, és vele lettem jóban legelőször, mert kedves és normális. Már az első nagyobb beszélgetéskor megemlítette, hogy nagyon fura neki a kedvességem, mert a férjétől sosem kapta meg. De van 2 gyerekük, egy 10 és egy 6 éves. Ekkor még a melóhelyre korlátozódott a "kapcsolatunk". Minden nap beszélgettünk mindenféle témáról, nekem eddig nem tűnt különösnek a dolog. Egyszer összefutottunk az utcán, elkezdtünk dumálni. Mondta, hogy akkor már üljünk be valahova. Én ilyenre nem gondoltam, mégis házas. Felhívta a férjét, hogy "Szia drágám bocsi de összefutottam egy barátnőmmel" utána jót nevettem, de kérdeztem, hogy ezt mégis miért. "Mert akkor kb megőrülne, hogy egy idegen pasival beszélek a munkaidőn kívül". Mondom akkor ez már nem teljesen jól működik. "Igen, de a gyerekek..." mondta.

Kb 3 órát eldumáltunk, meghívtam egy forró csokira, ekkor elérzékenyült telejsen, hogy utoljára ilyen kb 15 éve volt.

rá két hétre én szabira mentem, és meglepetésremre felhívott, hogy nem-e zavar, de hiányol engem. Azért ezen meglepődtem, akkor dumáltunk egy fél órát, hogy mizu vele, mi van a gyerekekkel, történt-e bent valami.

Mikor visszamentem dolgozni, már ment a pletyka, hogy komolyabb kapcsolat van közöttünk. Ő általában előbb végzett mint én, de egyszer csak mevárt a cég előtt.

Azért ezen meglepődtem és marha jól esett, csajozás tekintetében mindig kifogtam eddig a hülyéket. Épp bevásárolást akartam közbeiktatni, és mondta, hogy szuper akkor jön velem segíteni. Mondom jó. Hazakísért, az otthonomban még vagy 2 órát dumáltunk és teljesen el volt csodálkozva, hogy nálam nincs rumli, nem áll kupacban a mosogatnivaló, és hogy olyan lelki nyugalmat érez. Azért ez khmmurva jól esett, nekem ilyet még senki sem mondott. Mikor elbúcsúztunk "véletlenül" a szám szélét puszilta meg. Erre az egészre pár napra meló után kibökte, hogy szomorú a szíve, hogy nem lehet több köztünk, mert velem végre nőnek érzi magát. De ott vannak a gyerekek és a férje lakásában laknak.

-Mindig idegenkedtem az olyan nőktől akiknek gyerekük van.

-Mindig fiatalabb lányt kerestem, hogy úgymond én is később "öregedjek". Mondjuk most 30 évesen egy 24 évessel összejönni, és ráér a gyerek akkor, mikor Ő lesz 29-30.

De ez a nő teljesen megdobogtatta a szívem... de ott a férje, a gyerekek..

Szóval tanácstalan vagyok, de nem úgy tűnik, hogy új apát keresne a gyerekeknek.

Meg 6 év alatt Ő már a 3. férjezett asszony, aki valamelyik melóhelyemen ki akart kezdeni velem. :D

Szóval, vélemény?