Voltatok már valakivel együtt azert, hogy el felejtsd az exed?

#10

Ezzel az a baj, hogy az élet nagyon rövid. Én még most se lennék túl a megcsalatásokon, ha nincs az új egyensúly. Igaz azóta nem is volt senkim, pont ezért, mert nem szeretném még egyszer ezt a szituációt, hogy közben jövök rá, hogy hoppá, ez így nem igazán jó.

Ezen mindig jókat nevetek magamban, hogy egy huszonéves felnőtt nő mennyire naiv tud még lenni és minden negatív dolgot világ vége hangulatnak él meg.

Először is, nem az Exedet siratod, hanem saját magad, az érzésre vágysz amit vele átéltél és ha lenne egy ikertestvére azonnal mennél vissza, pedig az nem ugyanaz az ember. Óriási hibának tartom, hogy érzéseket személyekkel kapcsolunk össze, mert semmi közük nincs egymáshoz. Szükségleteink vannak, meg kell keresni azt, aki tudja elégíteni és mindent megtenni azért, hogy ő is hasonlóan érezzen.

Emlékszem az első nagy szerelmemre és a szakításunkra, nagyon szarul voltam 1 hónapig, de most 20 évvel idősebben csak kínomban nevetek, olyan kis bénák voltunk. Akit akkor tökéletesnek hittem és hónapokig álmodoztam róla, arra ma rá sem hederítenék, ez teljesen komolyan mondom. Nagyon sokat változik az értékrend az évek múlásával, sokkal jobban megismered önmagad, az elemi igényeidet, és ha majd egyszer össze is költözöl valakivel ,akkor meg pontosan kitapasztalod mik azok a negatív tulajdonságok, amikkel képtelen vagy napi szinten együtt élni.

Csak azért együtt lenni valakivel, mert nem szeretsz egyedül aludni nagy becsapás, csak még mélyebbre süllyedsz, minél több ember közé kell menni, és keresni a megfelelő partnert. Soha nem értettem, hogy mi a jó abban hogy az exünkkel összefekszünk szakítás után, egy kis múltidézés, nosztalgia, aztán a következő nap kezdheted elölről a búslakodást és az értelmetlen nosztalgiázást.

Vannak olyan emberek, akik nem bírják a magányt, depresszióra hajlamosak, éppen azért olyan embereket gyűjtenek maguk köré akikben bízhatnak és nem verik át őket, itt is erről van szó. Egy másik embert hívsz segítségül ahhoz, hogy segítsen neked talpra állni, ez nem kapcsolat, ez szimplán szívesség vagy kihasználás. Az a tiszta ha ezt az elején közlöd vele, hogy bizony tőled semmi jóra ne számítson,mert egy eszköznek tekinted, de gondolom ez így nem hangzott el. Szerencsétlen flótás lehet az illető, még nem tudja, hogy a te felemelkedésed mekkora űrt fog benne hagyni, majd a végén eldobod.

Azt tudom javasolni, hogy szedd össze magad és állj a saját lábadra, nem lesz mindig ott egy ilyen önzetlen pasi aki megvigasztal és vigyázz rád, harcolj meg azért, hogy egyenesbe gyere és akkor sokkal jobban fogod tisztelni jövendőbeli partneredet. Lehet hogy egyedül leszel huzamosabb ideig, de a lelkiismereted nyugodtabb lesz,mert nem használod ki egy másik ember jóindulatát, naivitását, szerelmét. Lehet hogy van olyan ember aki ezt önként bevállalja, hogy pótlékként tekint rá a partnere és csak egy időlegesen lehetnek együtt, bár én ilyennel még nem találkoztam.

40F

Igen, a világ legrosszabb ötlete volt.

Az egyik közös ismerőséről volt szó, elhívott randira. Tetszett nekem, meg szimpatikus volt, de nem a vonzalom vezérelt, sokkal inkább még az exem miatt érzett dolgok, mert neki is lett új barátnője, és egyszerűen nem tudtam feldolgozni, hogy vége, holott már egy éve nem voltunk együtt és semmilyen kapcsolat nem volt köztünk...

Aztán ennek a tetőpontja az volt, mikor nála aludtam, akkor kb. 3 hónapja voltunk együtt. Nagyon vártam, meg minden, hogy majd jobb lesz, ha lesz mással is tapasztalatom, és nem az exem az utolsó, akivel szexeltem, de nem ment. Szánalmas voltam, konkrétan egy szál fehérneműben voltunk már, én meg kimásztam az ágyból, kimentem a fürdőszobába és elkezdtem zokogni, nem tudom pontosan, min, csak összejött a helyzet, az emlékek, az érzelmek, és a bűntudat. Hazamentem, rá pár napra szakítottunk, mert mondtam neki, hogy ez nekem nem megy így.

Nem akarom ezt soha senkivel eljátszani mégegyszer, mindenki megérdemli, hogy azért szeresse a másik, aki ő, és ne az ex után takarítson még az új kapcsolatában. Egy életre megtanultam, hogy csak és kizárólag akkor szabad valakivel összejönni, ha az az őszinte érzelmek miatt van iránta, te pedig összekaptad magad a volt kapcsolatod óta és túlvagy rajta, nem kicsit, hanem annyira, hogy a legtöbb, amit érzel az exed iránt, az egy nosztalgikus/örömteli érzés, mikor visszaemlékszel, hogy volt ilyen is. Semmi kötődés, semmi harag, semmi elkeseredettség, semmi más. Csak egy emlék.

Ez pedig felesleges szerintem. El kell gyászolnod az előzőt, és ez nem fog menni olyan gyorsan (de inkább sehogy), ha egy kapcsolatban benne vagy közben. Meg kell szüntetned magadban azt a valamit, ami kicsit még mindig hozzá köt, különben nem tudsz mást sem teljes szívvel szeretni. Holott ez a kapcsolat lelke.