Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Magamban kell a hibát keresni? Külsőre vagy belsőre utasíthatnak el?
Az ismerkedéseim kb a következőből szoktak állni:
Valahogyan elérem azt (általában semleges kérdéssel indítva), hogy kialakuljon egy beszélgetés. Képeket látnak rólam a nők, tudják, mire számíthatnak.
Általában ők szeretnék az első 3 találkozást. A program kitalálása általában közösen történik.
Megtörténnek a találkozások, ezalatt az időszak alatt sokat keressük egymást. Még ez alatt az idő alatt csók is történik.
Majd a 4. találkozás tervezett idejére hirtelen, sokszor előjel nélkül megváltozik minden. A másik fél hirtelen meggondolja magát és az 1-2 hónapos beszélgetésből hirtelen nem lesz semmi érdemleges.
Sokszor csinálnak ilyet a nők? Magamban kell a hibát ilyenkor keresni?
Ez úgy van, hogy egy ideig mérlegelnek és tépelődnek, hogy "rendes srác, de nem mozgat meg bennem különösen semmit, mit csináljak vele?" Hátha a fizikai kontaktus segít -> csók -> megint semmi. És aztán eljön az a pillanat, mikor se a saját, se mások idejét nem akarja húzni az ember.
Adnak egy esélyt (ahogy azt sok férfi szeretné, mondhatni sír érte), de nem alakul ki semmi. Ez van.
Szerintem nem vagy elég érdekes nekik. Legyél határozottabb, férfiasabb, viccesebb, kellemesebb, igényesebb, beszédesebb, "úriemberesebb" stb..
Sokzor csak egy kis dolog kell hozzá. Egy kis önbizalom. :) 3 hétig minden reggel úgy kelj fel, hogy megköszönöd azokat a dolgokat, amik te érted vannak (pl. a lábad, a kezed, a vizet, a villanyt, a fényt, a munkádat, stb...) majd este mikor hazaérsz, belenézel a tükörbe és mond azt el magadban, hogy "helyes, kedves férfi vagyok!" de átéléssel mondd, úgy hogy el is hidd te magad is :)
Sokszor azok vagyunk, amiknek képzeljük magunkat. ha te lúzernek hiszed magad, akkor lehetsz akár gazdag, sportkocsival járhtasz, menő cuccokban lóghatsz, de magadra lúzerként fogsz tekinteni. Pedig nem vagy az.
Dicsérd magad. szeresd magad! és a világ is szeretni fog :)
Én nem érzem magam lúzernek. Egyáltalán nem gondolom ezt. És igen, mondogatni szoktam a hasonlókat magamnak én is.
Nyilván van bennem egy félsz, amikor találkozok egy helyes lánnyal, de ezt nem fogom tudni levetni és szerintem senki sem tud halál nyugodt hozzáállással beszélni egy vadidegennel első pillanattól kezdve.
Miután egyszer már magamat hibáztattam és a székcsapkodástól kezdve a nyugtatókon át mindent átéltem, azóta tudom, hogy ez mind nem az én hibám. Ha azon gondolkodok, mit ronthattam el, csak "beleőrülnék" megint.
Úgy tudok csak itt nyugton ülni, ha arra gondolok, hogy a nők hibája. Így is rosszul esik, de legalább nem marcangolom magam szét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!