Kedves lányok! Van olyan hogy elsőre igent mondtok egy randira?

Nem.

Nem áldozok senkire órákat úgy, hogy nincs rá minimális garancia, hogy nem retard.

Ha labortársam vagy kollégám hívna el, akivel egy részlegen dolgozunk, akkor simán igent mondanék elsőre is, mert ha nem is sokat beszélgettünk, volt alkalmam eleget látni belőle és a viselkedéséből. Ha egy idegen odaflangálna, vagy egy ügyfelem randira hívna, akkor úgy vagyok vele, hogy oké, oké, de semmi alapja nincs. Mármint, miért fizetnél nekem akár idővel, akár pénzzel, miért fektetnél belém egy csepp energiát is, ha lehet, hogy a legrosszabb rémálmod vagyok?

Egy férfi hívjon egy olyan nőt randira, akit ismer annyira, hogy kinézze belőle, hogy nem egy szélsőséges nézeteket valló elvetemült ribi. Ez egy kedves mosolyból mem derül ki, sem egy jó popsiból.

Te tudod. Én mindenesetre arra nem vagyok kíváncsi, hogy valaki elhív randira és utána meg hisztizik, hogy fizetett meg meghívott, vagy egyáltalán nem hív meg. Ilyen emberek nem értem, minek randiznak. Akik meg elhívnak kb minden nekik tetszőt, naná, hogy kivágnak egy tucat pénzt az ablakon.

Persze, lehet 1-1 lánynál megpróbálni, csak nem látom értelmét. Legalábbis én férfiként nem hívogatnék így el embereket, meg nőként sem megyek el olyanokkal, akikről azt sem tudom, hogy tudnak-e két összefüggő mondatot egymás után.

Ha szimpi, persze!

De miért is ne mondanék??

Ha az ember szingli, miért ne menne el pl kávézni ha egy szimpi férfi elhívja??