Lányok, nektek mi a véleményetek arról, ha egy férfinak (25) nem volt még barátnője, pedig jó adottságokkal rendelkezik?

Kiderült, hogy a személyisége csak egy álca, amint kapcsolat felé kezdett terelődni a dolog egy csüngős irritáló akárki lett. Elviselhetetlen volt, mint egy figyelemhiányos kisgyerek. Nem volt féltékeny, nem korlátozott de tényleg mindent tudni akart. Ha felkeltem és online voltam írt, állandóan kérdezte mit csinálok, mi a véleményem arról amit csinálok, mennyire jó amit csinálok, később mit fogok csinálni. Konkrétan ilyennek képzelem el az anyalétnek azt az időszakát amikor a gyereked még a wc-re is követ.

Amikor elkezdődött ez az állandó kérdezgetés mondtam neki, hogy zavar. Azt mondta érti, és ügyelni fog rá. Az ügyelek rá rész is addig tartott, mint egy hároméves koncentrációs képessége. Többször eljátszottuk ezt, a sokadik után meguntam.

Teljesen megértem, hogy miért nem volt még normális barátnője, csak ehhez hasonló kapcsolatkezdeménynek sem gúnyolható akármije.

3 vagy 4 randink volt egy hónap alatt, azt is csak azért bírtam eddig mert reméltem, hogy visszatér a normális énje. Már az első randi után azzal nyaggatott, hogy tegyük "hivatalossá" a dolgot, ami túl gyors volt nekem. Utána az is rendszeresen visszatérő kérdés volt. Semmi teret nem hagyott nekem. Persze a "szakításkor" én voltam a hibás amiért nem tudom értékelni, hogy törődnek velem...