Fiúk! Most akkor mi is van? Nem értelek titeket. Mit gondoltok? (lányok is írjanak, légyszi. )

Régen csúnyának találtam magam,ehhez nagyban hozzájárult az általános iskolai környezet.Nem volt sok barátom,nem voltam "vagány",jól tanultam és ezért lenéztek.Ehhez jött,hogy kövérnek láttam magam,ami a mai napig így van és csúnyának találtam az arcom.Az önbizalmam,nemhogy a nullával volt egyenlő,egyenesen mínuszba volt.

Így nem csoda,hogy egy fiú sem nézett úgy rám!

Aztán egyre több helyen olastam,hallottam,hogy sokkal jobban kedvelitek a magabiztosabb,jókedvű lányokat,akikt elfogadják magukat olyannak,amilyenek.

Sokat szenvedtem,de úgy érzem jó úton haladok.Rengeteget köszönhetek a középiskolai közegnek,nagyon jó hatással vannak rám.Nekik köszönhetem,hogy megismerhettem önmagam egy új oldalamról.Rájöttem,hogy én is lehetek szép,ha 1-2 apróságot megváltoztatok.

Úgy érzem megéri ennyit szenvedni.Most már van önbizalmam,bár nem túl sok,azt hiszem ez a pont elég önbizalom.Szóval nem gondolok magamról keveset,de sokat sem.Sokat mosolygok,jókedvű lettem,mindennek a jó oldalát nézem,és próbálok másoknak segíteni.Tanácsot adni,meghallgatni,velük lenni bánatukban.Nagyon jól érzem magam.Rendszeresen tornázok,és törődöm a bőrömmel.

Azt hiszem sosem éreztem még ilyen jól magam.

Úgy gondoltam,hogy ez a szenvedés változást hoz majd a fiúk terén is...de még mindig elkerülnek.Az osztályból 2 fiúval vagyok jóban.Velük szoktam beszélgetni,hülyülni...de ezen a téren még van hova fejlődnöm.

Mégis van egy olyan érzésem,hogy nem vagyok jó,hiszen hiába vagyok jókedvű,mosolygós,magabiztos,a fiúk felém sem néznek.

Tudom,hogy van még időm,de olyan rossz érzés,hogy a lányok arról kérdezgetnek,hogy van-e barátom,ki tetszik,közbe pedig még nem is csókolóztam.

Most akkor mi tetszik jobban egy lányban?Mit gondoltok a helyzetemről?

15/L

ui.:bocsi,hogy hosszú lett.