Kevés olyan lány van akinek az van az első helyen, hogy a pasi jó ember legyen?

Szerinted fel lehet építeni csak annyira egy párkapcsolatot, hogy a másik "jó ember"? Szerinted semmi más nem szükséges hozzá? Kb. így működtek a dolgok pár évtizeddel ezelőtt falun is, hogy kinézték a jánynak a Jancsit, hogy milyen derék ember, hozzáadták, aztán jobb esetben eléldegéltek a koporsóig egymás mellett különösebb érzelmek nélkül. Abszolút kielégítő élet, nem?

Amúgy meg ki mondta, hogy jó ember vagy? Mitől vagy az? Ez mit jelent? Találkoztam már én olyan vallásos, autista, fogyatékkal élő, a sztereotípiák szerint csupaszív emberrel, aki félelmetesen, habzó szájjal végezne ki olyan embereket, akik az ő világképébe nem férnek bele. És neki meggyőződése volt, hogy ő egy nagyon jó ember.

Tehát, ki számára is vagy te jó ember és mitől? És miért kéne ettől szerelembe esni veled?

Hogyhogy mi kell még ezen kívül? Rengeteg minden. Hogy jól kijöjjünk, legyen sok közös téma, közös érdeklődés, közös hobbi, de azért legyünk valamennyire különbözőek is, hogy kiegészíthessük egymást. Passzoljunk humor terén, az ágyban, és a másikhoz való hozzáállásban (ezt most úgy értem, hogy pl két domináns ember ritkán fér meg hosszú távon egymás mellett), tudjunk lenni legjobb barátok, akik támogatják egymást, tudjunk lenni haverok, akik lazán ugrathatják egymást, és tudjunk lenni szeretők, akik kívánják és élvezik egymást. Nagyságrendileg egyezzen a véleményünk vallásokról, politikáról (itt nem konkrétan "xy párt szavazója vagyok" típusú dolgokat értek, hanem a szociális problémákhoz való hozzáállást) Legyen közös jövőképünk, és nagyjából azonos értékrendünk. Passzoljunk életvitel terén, ide tartoznak olyanok, hogy el tudjuk osztani a házimunkát, vagy akár az is, hogy ne legyen nagyon eltérő igényünk a társasági/kimenős programok, és az otthon punnyadás arányait illetően.

Ezek olyan dolgok, amikért mindketten teszünk, ezen kívül a potenciális partnertől "elvárom", hogy legyen intelligens, érzelmes, valamennyire határozott, fejlődőképes (ne legyen mindegy, hogy mi a munkája.. és nm azért, mert én a pénzes pasikra hajtok, hanem neki legyen már egy belső késztetése, hogy haladjon az életben, képezze magát, és igenis legyen jó valami szakmában, ne csak utcát sepregessen egész életében pl), és nagyon szeressen engem.

(A hűség, őszinteség, kedvesség, stb stb most azért nincs benne a felsorolásban, mert ezek mondjuk nálam beletartoznak abba, hogy valaki jó ember)

Az, hogy valaki jószívű, az azt jelenti, hogy valószínűleg nem fogom utálni a társaságát. Ennyi. Egy barátsághoz esetleg elég, bár még mindig kell oda pár közös téma, hobbi, stb. De kapcsolathoz végképp édeskevés, hiába alapfeltétel (nálam).

nem en talaltam ki, de:

fontosabb, hogy oszinte legyen, mint hogy jo legyen.

#13 vagyok

Amiket leírtál magadról abban semmi nagy cucc nincs, tök jó dolgok, de nem különlegesek.

Miért lennék felszínes egyébként? Légyszi áruld el.