Lányok, mennyi időt adtok egy férfinak, hogy levegyen a lábatokról?

Ezek szerint eddig nagyon rosszul csináltam:)

Én is kicsit hasonlóan voltam vele, mint a 9es válaszoló, hogy először ismerkedjünk, aztán szépen lassan eldöntjük, hogy lehet-e belőle valami. Ez az ismeretségi körben történő ismerkedésnél még működött is, de az ismeretlenekkel való randizásnál gyanúsan nem, szóval gondoltam, akkor rákérdezek.

Nálam eddig az volt az elképzelés, hogy találkozunk, ami alatt kölcsönösen szerzünk egy első benyomást meg felületesen megismerjük egymást, aztán annak mentén eldöntjük, hogy el tudunk-e képzelni egy ilyen embert magunk mellett. Ha igen, akkor ismétlés, jobban megismerjük egymást, jobban kialakul az összhang, aztán kellő számú ismétlés és idő után annál több is.

Ennek megfelelően nem is udvaroltam az első randikon, hiszen azért mentem oda, hogy megismerjem a lányt, és minél jobban arra figyelek, hogy én minél jobb színben tűnjek fel, annál kevésbé tudom megismerni a lányt. Az udvarlással ennek megfelelően - gondoltam - ráérek akkor, amikor már kellően megismertem a lányt ahhoz, hogy el is tudjam dönteni, hogy tényleg kell nekem. Meg úgy korrektebbnek is tűnt, hogy már csak akkor kezdek el udvarolni, amikor már tényleg komolyan is gondolom. Ez meg persze nem 2 alkalom.

De akkor ezek szerint már az elejétől kezdve meg kell próbálni mindent, hogy levegyem a lábáról a nőt, és arról, hogy tényleg kell-e nekem amúgy, már csak akkor érdemes elgondolkodni, ha már sikerült levenni a lábáról.

---------------

De akkor adódik a másik kérdés:

Ezek szerint az nem bunkóság, hogy ha teszem a szépet, sikeresen leveszem a lányt a lábáról, majd az X-edik alkalom után (amikor már én is megismertem annyira, hogy tudjak dönteni), akkor közlöm vele, hogy bocs, mégse téged kerestelek?