Mi a véleményetek az olyan társkereső nőkről, akik már évek óta fenn vannak egyes oldalakon, már régen elmúltak 30-35 évesek és még mindig szinglik?

Saját példámat tudom írni: válásom után gyorsan regisztráltam pár helyre, nagy elánnal vágtam bele az ismerkedésbe. Aztán rájöttem, hogy még egy csomó mindent fel kell dolgoznom magamban, az életemben, hogy újra alkalmas legyek kapcsolatra. Ezután másfél évig nem ismerkedtem egyáltalán, max. beszélgettem, de egyetlen találkozóig sem jutottam el. Másfél év után éreztem magam késznek az ismerkedésre, akkor már randizgattam is. A sok-sok önismereti munka után viszont nagyon határozott elképzeléseim voltak, hogy kit keresek és kit nem, így nem mentem bele kompromisszumos kapcsolatokba. Fél év után lett kapcsolatom, de olyan, amilyenre mindig is vágytam.

Összességében tehát két évig nem volt senkim, na és? Jobb lett volna, ha ez alatt az idő alatt kudarcos kapcsolatom lett volna, ami után újra csalódással indultam volna? Nem hiszem... inkább bele se vágtam olyasmibe, amit kompromisszumosnak éreztem, kivártam a megfelelőt, és közben a saját életemet, személyiségemet tettem helyre. Tudom, hogy nem mindenki így csinálja, de nekem bevált.

1:

Ez mekkora hányadék szöveg. Bezzeg a szüleink, nagyszüleink generációja már a huszas évei elejére megtalálta az "igazit" magának. A nagyszüleim csak 57 éve vannak együtt. A másik nagyszüleim is 46 évig voltak, papa haláláig. Mit csinálhattak jól? Talán a mai 30-as szingli nőknek meg kellene őket kérdezni erről.

1. Nincs igazi. Vannak veled kívül-belül kompatibilis emberek az országban is ezer-tízezer számra. Közülük kell találnod egyet.

2. Minél inkább álomvilágban él valaki és minél válogatósabb, annál később talált párt, alapít családot.

3. Mert nem a családalapításra koncentrálnak, hanem a bulizásra, szórakozásra, karrierépítésre.

Bírom mikor elvileg felnőtt nők is álomvilágban élnek a szerelemmel, párkapcsolatokkal, "Nagy Ő"-vel kapcsolatban.

Úgy birom mikor ismeretlenekről alkot valaki ilyen meszemenő következtetést. Ismered talán őket, tudod mi zajlik (zajlott) az életükben?

Utolsó, a te szöveged is elég hányadék az általánosítások puffogtatásásval.

Nagyszüleink korát idekeverni meg hülyeség. Akkoriban elvárás volt a házasság már nagyon nagyon korán, aki nem tette kinézték. Ne hogy azt hidd már hogy mély érzelem volt mind mögött. Persze nem is állítom az ellenkezőjét minden esetben, de valjuk be volt nagy nyomás rajtuk ilyen téren. A mai embereken nincs, ha pár évvel később házasodik mint a másik sincs semmi. Csak a hozzád hasonlók foglalkoznak ezzel, akinek a saját élete túl unlmas lehet így másokra kell köpködni.

Persze a szokásos sallang, buli, meg karrier mi?? Tudnád nekem hány nő ismerősöm van aki 1 kezén meg tudná számolni hány buliba volt életében, nem feküldt alá minddenkinek mégsincs senkie. Átlagos kinézetű hétköznapi emberek, férfiak nők egyaránt. Ki tudja miért? Nem tudom, mert engem nem is érdekel, és egyesekkel ellnetétben nem játszok megmondó embert ha nem is ismerem a körülményeiket.

Biztos, hogy jól csinálták?

Anyósom jut eszembe. Szerelmes volt egy falubeli legénybe, de a szülei nem adták hozzá, mert a fiú tbc-s volt. Hozzáadták egy másik legényhez. 56 évet éltek együtt, és ha ez a szám lenne egyedül meghatározó, akkor igen, jól csinálták. Ha azt nézem, hogy ezt az 56 évet rideg, szeretetlen légkörben, veszekedésekkel, gyűlölködéssel töltötték, a gyerekük lelkét megnyomorítva, akkor ez már nem olyan jó.

Nagyanyám házassága mezaliansz volt, azaz rangon aluli házasság. Sose tudta megbocsájtani nagyapámnak, hogy úri kisasszony létére hozzá kényszerült egy lakatoshoz (ja, mert felcsináltatta magát, mert az erkölcsök akkor se voltak sokkal jobbak), ezért ott tartott be neki, ahol tudott. Ők is lehúztak vagy 60 évet, qrvázással, veszekedéssel, boldogtalanul.

A másik nagyapám szerelemből nősült, nagyon romantikus történet, még meg is szöktek, de aztán elmúlt a szerelem. 20 év házasság után az öreg beleszeretett nagyanyámba, csinált neki egy zabigyereket, de válni nem lehetett, maradt a felesége mellett, és két család élete ment tönkre.

Boldogtalan életek, megkeseredett emberek, akiket a gazdasági kényszer és a társadalmi elvárások tartottak össze. Nem, nem szeretném őket megkérdezni, hogy hogy csinálták, számomra nem követendő példa.

14:

Egy ember vágyik a szerelemre, kapcsolatra úgy 14-15 éves korától kezdve és aktívan keresi azt. Tegyük fel 30 éves korára nem talált magának párt.

15 ÉV ALATT NEM TALÁLT PÁRT EGY OLYAN VILÁGBAN, AHOL ÉVENTE TÖBB ÚJ EMBERREL ISMERKEDIK MEG, MINT A NAGYSZÜLEINK GENERÁCIÓJA EGÉSZ ÉLETÉBEN. Ez kiről mit mond el?

15:

Téged pedig Disney-mesefilmek és romantikus filmek neveltek fel? Milyen álomvilágban élsz? Egy kapcsolat sem olyan hogy kitart 30-40-50-60 évig és mellette a résztvevő felekben folyamatosan a szerelem és a vágy tüze ég végig a másik iránt.

Ti miért nem tudjátok az emberi dolgokat sokkal emberibben nézni? Miért érzem hogy valamilyen nem létező mesevilágba élitek bele magatokat és abból nem engedtek, hiába az csak 100-ból 1 embernek jön össze? Mintha ti valamilyen különleges emberként gondolnátok magatokra, nem csak egyre a sok közül, nem csak egyre a tömegből. Ti az emberi létet nem tudjátok elfogadni és megérteni, állandóan valamilyen álomvilágba szeretnétek magatokat küldeni és ott élni.

Hogy jön már a Disney-mesevilág ahhoz, hogy a nagyanyám legkedvesebb szava az volt nagyapámhoz, amikor dédunokáival önfeledten játszott, hogy a "vén marha"?

Ha én azért élek bármilyen mesevilágban, mert nem akarok annyira megkeseredni, hogy a férjem öröme gorombaságot váltson ki belőlem, akkor bátran vállalom. Álomvilágban élek. Pont.

17:

Nem ezt mondtam. Hanem hogyha egy nő mondjuk 30 éves, akkor az azt jelenti, hogy már 12-15 éve keresi "élete párját" folyamatosan. És ott már vele lehet valami gond, ha még nem találta meg.

Én tudom magamról, hogy nem a Nagy Ő-t, nem életem párját, nem az Igazit keresem magamnak, hanem jelenleg nőket, akikkel tapasztalatokat szerezhetek.

Tudom hogy majd olyan 28-35 évesen akarok feleséget és a gyerekeim anyját találni magamnak és ezt akkor meg is fogom majd találni maximum néhány év alatt.

A legtöbb nő még önmagának is hazudik. Pl 20-25 évesen nem akar még családot, de közben azt mondja hogy ő komoly kapcsolatot keres, igazit keres, tartós kapcsolatot keres. A kettő így alapból kizárja egymást.

A párok akik 10-15 éves vagy hosszabb távon képesek együtt maradni, azoknak a 90%-ának van gyereke is, hiszen a két dolog egymástól nem nagyon elválasztható.

12-15 éve keresi élete párját...Na ez is egy marha nagy általánosítás. Tizenévesen senki nem keresi élete pátját, akik akkoriban találják meg a mai világban az nagyon elenyésző, nézz már körbe a mai generációra mi jellemző? És miért is kell minden egyes évében az embernek a nagy Ő-t keresni? Ki írja elő, Te? Ez hülyeség. Mikor mi a fontos, épp, mint mondtam ne okoskodj már bele mások életébe ismeretlenül.

Amit meg írsz hogy több emberrel ismerkedik meg mint a nagyszüleink, az igaz, de az azzal is jár hogy több a külsö inger, a befolyásoló tényező az életre, városból városba költözhet, suli, munka miatt, ez végett kapcsolatoknak lehet vége, az igények nagyban eltérhetnek, mert nem az van mint régen falun, hogy kb mindenki hasonlóan élt. Egy tök rohanó világban élünk, az emberk is mások lettek. Amúgy ha szerinted olyan marha könnyű társat találni neked vajon miért nincs még meg? Ja tudom mert a "mai nők" meg "minden nő"...az a megkeseredett ember aki ilyen frátisokat puffogtat már van olyan savanyú hogy épp olyan nehéz lesz neki, mint annak akiket nagyoban szid. Persze néhány év alatt mi? Nem vagyok rossz indulatú, de egyrész magas lótól nagyot lehet esni, másrészt nem kéne olyan dologba okoskodni amiről ezek szerint még fogalmad sincs. Egy KOMOLY pár nem olyan mint egy tremék hogy le emeled a polcról, és kész megvan. Sok ember (nők-férfiak)rég keresik a párjukat, valaki el is vált akár, de biztos te valami csoda ember vagy hogy eldöntöd hogy most aztán meglesz és úgy is lesz, mindenki más meg hülye. Ja és ezt mind úgy hogy előtte egy hosszútávú komoly kapcsolatot nem mutattál fel.

#18: "Egy 30 éves nővel gond van, ha nincs meg még élete párja."

Te 28-35 évesen akarod megtalálni a feleséged. Akkor hogy is van ez? :) Veled is gáz van? :)

"A legtöbb nő még önmagának is hazudik. Pl 20-25 évesen nem akar még családot, de közben azt mondja hogy ő komoly kapcsolatot keres, igazit keres, tartós kapcsolatot keres. A kettő így alapból kizárja egymást."

Mi az összefüggés? Teljesen normális, ha egy 20-25 éves nem akar még gyereket, de közben komoly kapcsolatra vágyik. Miért zárná ki egyik a másikat? Mert te azt mondod? :)