Szorgalmas, keményen dolgozó, rendes, kedves, okos lányok, ti összejönnétek egy semmirekellő,  gazdag, elkényeztetett, lusta fiúval?

Ő egy nagyon rendes lány és egyáltalán nem érdekli a pénz. Jószívű, korrekt, őszinte. Megpróbáltam összejönni vele, de elutasított, mert egész egyszerűen nem jövök be neki, egy darabig még küzdöttem érte, de láttam rajta, hogy zavarja a nyomulásom, így hát úgy döntöttem, hogy elengedem, ha így jobb neki, illetve nekem is muszáj továbblépnem, hiába akarom boldoggá tenni, ha ő nem kér belőlem, nem kényszeríthetem rá magam. Ez az eset nagyon megviselt, azt hittem, jégből van a szívem, de ő teljesen összetörte és pont ennek hatására jöttem rá, hogy mi az ami valóban értékes az életben és mi nem. Most már tudom, hogy nem maradhatok örökké egy elkényeztetett gyerek, dolgozni fogok, rendes jó ember akarok lenni, valahol legbelül ez mindig is bennem volt, de csak most tudatosult igazán. Egyáltalán nem vagyok semmirekellő, ez csak egy hülye kifogás volt, hogy ne kelljen csinálnom semmit, de most már tudom ,hogy tevékenynek kell lennem és nem leszek lusta jót tenni. Nagyon hálás vagyok a lánynak, hogy ráébresztett erre(mindegy, hogy akaratán kívül vagy sem), sosem fogom őt elfelejteni, de többé nem fogom zaklatni, innentől barátok leszünk, de előbb egy kis szünetre szükségem van, amíg túljutok a csalódáson, remélem, hogy megtalálja azt a fiút aki boldoggá teszi, ha már én nem tehettem. S bízom benne, hogy egyszer én is megtalálom a jövendőbelimet.