Örülnétek egy olyan pasinak akinek nem volt még barátnője, mert kereste számára az igazit?

Én nem örülnék neki, de nem is vagyok egy örök kereső típus. Felesleges. Sok ember létezik, aki betöltheti a "tökéletes" szerepét vállalható kompromisszumok mellett. Ugyanis az Egy, a Nagy Ő, az Igazi..nem létezik.

Az exem és a párom is életre szóló pár lehetett volna. Az exemmel nagy problémák nem voltak, egyszerűen csak az évek múltán az érzések is elmúltak, nem sikerült életben tartanunk a kapcsolatot.

A párommal egyelőre kitartunk, és biztosnak érzem magunkat.

Ugyanakkor van egy kollégám, jól kijövünk egymással, sok a közös téma, nagyon kedvelem..még a szikra is megvan..és ha csak az életvitelt, világszemléletet, közös hangot tekintem, nos ő is épp olyan tökéletes társ lenne, mint a párom.

Nem engedem magamnak, hogy beleszeressek, de egészen biztos, hogy ha nem lenne a párom, akkor vele már összejöttünk volna.

Ezt csak azért mondom, mert kár várni az egyetlenre.. Arról nem is beszélve, hogy pl. a párommal már évek óta ismertük egymást, de sokáig egyáltalán nem tekintettünk egymásra potenciális partnerként. Aztán hasonló fordulat történt velünk egy időben, és ez közelebb hozott minket egymáshoz.. Addigra már elég jól ismertük a másikat és igazi szerelem első látásra kapcsolat kerekedett belőle, holott mondom, már évek óta ismertük egymást. Valahogy lehullt a lepel a szemünkről, és felfedeztük, hogy mi akár együtt is lehetnénk.

Te nem adtál esélyt senkinek, ugyanakkor ha akár egy kicsit hosszabbra húzod az ismerkedési szakaszt egy szimpatikus lánnyal, lehetett volna belőle valami jó.

30/f

Hasonlóan gondolkodtam mindig, bár én már teljesen lemondtam róla, hogy valaha is találok egy "tökéletes" lányt.

Aztán 2 hete a semmiből besétállt az életembe, gyakorlatilag egyből teljesen egymásra hangolódtunk, hiszem, hogy ő a tökéletes és megérte várni rá :)

Az ha szerencsétlen vagy úgyis egyből kiderül. Csak a szintén álmodozó álszent válaszolóknak tetszel ezen az anonim oldalon.

A valóság meg teljesen mást mutat!