Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A nők miért képtelenek igazat mondani, ha nem akarnak találkozni egy pasival?
Saját példa és haverjaimnál is számtalanszor előfordult, hogy csajszit az csávóka elhívná valahova, de semmilyen időpont nem jó neki. Ő persze szívesen elmenne, de ekkor meg akkor pont nem jó neki. Na persze...
Ettől már csak az a jobb, és szintén gyakran előfordul, hogy megbeszélnek egy időpontot, majd 1 nappal, vagy pár órával előtte szól, hogy ilyen meg olyan dolga akadt, és nem tud menni. Persze nem ajánl fel egy másik időpontot, de azért van hogy benyög egy: "majd bepótoljuk"-ot. Persze ebből se lesz sose semmi, mert utána se fog ráérni.
Miért olyan nehéz megmondani, hogy "Bocsi, nem szeretnék veled találkozni, mert nem érzem úgy, hogy összeillenénk." Vagy bármi ehhez hasonló finom lekoppintás. Miért kell a hazugságot választani???
Én eleinte a szemébe mondtam annak, akivel nem akartam találkozni.
Ezt egy pasinál először a tagadás követi, megpróbálja megmagyarázni, hogy tévedek. Tipikusan "nem ismerem eléggé". Tény, de nem is akarom megismerni.
Utána jön a könyörgés és megalázkodás - teljesen mindegy, mennyi férfiasságot láttam benne, azt mind elveszíti. "Szükségem van rád", "nélküled nem élhetek már" és társai.
A harmadik lépcsőfok a sértegetés. Nem is értem, honnan veszik, hogy joguk van erre, ilyenkor jön a "bezzeg ha kigyúrt kopasz állat lennék, aki kérnaponta elver, akkor kellenék, az ilyen ****-knak nem kellenek a jófiúk, mint én".
Nyilván van aki másképp kezelné. De néhány ilyen után az ember lánya már nem mer őszinte lenni. Mert csak megalázást és sértegetést kap érte.
Itt pedig mindjárt lepontozást. Pedig akinek nem inge...
Azért amiért a férfiak se képessek rá. Egyik nem se külömb!
N/24
1. Ha nem érek rá, akkor nem érek rá, és ez nem kifogás. Egyszer társkeresőn valaki kifogásolta, miért nem az internet előtt ülök nonstop vele beszélgetni. No, én ott hagytam abba vele a beszélgetést. Az interneten kívül is van életem. Nem értem, miért nem lehet ezt megérteni.
2. Ha valakivel problémám van, és azért nem akarok vele találkozni, nem kifogást keresek, hanem megmondom, hogy nem látom értelmét, és hagyjuk. Akármilyen tapintatosan közöltem, többségében emiatt is értetlenkedés volt a reakció. Tisztelet a kivételnek, aki volt olyan értelmi szinten.
Csak az a baj, kérdező, hogy a ti pocsék tapasztalataitok miatt olyanoknak sem hiszitek el, hogy dolga van, akinek tényleg dolga van. Szóval simán nekem estek jogtalanul.
De legközelebb valaki ilyen miatt nyafog, megmondom neki, hogy jöhet segíteni cipekedni, vagy megcsinálhatja helyettem a melót, vagy utánajárni a dolgoknak, amiknek csak munka után tudok, és akkor talán elhiszi, hogy tényleg akad ilyen időszak egy ember életében, hogy elfoglalt.
Különben ha valaki megmondja valakinek, hogy a személyével van problémája, nem eléggé szimpatikus, vagy zavaróan más szinten mozognak, ezen miért problémáznak egyesek, miközben itt esetleg azért kiabálnak, hogy márpedig legyünk őszinték és mondjuk meg, ha velük van baj?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!