Mit tennetek, ha utaljatok a macskakat, de a kiszemlteteknek van?

Nekem papagájom van, képzelheted. :-) Ráadásul saját nevelés, és nem szívesen válnék meg tőle.

Nem utálom a macskákat, de azért kicsit óvatosabb lennék a kis tollasom miatt. Én megpróbálnám összeszoktatni valahogy. Illetve ha idős illetve nagykorú macska, megpróbálnám megkérni, hogy legyen a tappancs szüleinél, mi meg egy kölyköt vegyünk, ha ő szeretne macskát, mert egy kicsit könnyebb más állatokhoz szoktatni, kicsi korban könnyebben megtanulják, hogy tollas haver nem ebéd. :-) Láttam ilyen sikersztorikat.

Nem utálom a macskákat, olyan cukik! *.*

Pál, a cicaapostol ^^

az attól függ.

Ha "hagyományos" rideg-tartású a macs, kint lakik, de néha bejöhet a "hallba" meg az ilyen nem hálószóba/wc helyekre akkor simán. Nincs bajom velük.

Ha ilyen bent lakik a házban akkor problémák lennének. Lehet bevetére kerülne a macs-katapult.

Ha pedig ilyen ügyibügyi a kisszisza decukíííííííííííííííííííííííííííííí jellegű a nő és az ÁGYBAN alszik a macska meg minden igény a macskára va nszabva, akkor a NŐ IS REPÜL! Stíszerűen "kivágom mint macskát szarni :P"

Nos, macskás lányként a másik oldalról is tudok nyilatkozni :)

Lakásban lakom, tehát nincs lehetőség, hogy ne bent legyen a cica. De egyébként is, perzsa macskáról van szó, két óra alatt meghalna az udvarban, főleg, ha eleve lakásban szocializálódott. Életében nem volt még lakáson kívül, a tenyésztő is érthető okokból bent tartotta, pedig neki kertje is van. És én nagyon szeretem, amikor a cica velem alszik az ágyban, dorombolva és odagömbölyödve mellém. Iszonyat cuki :D

Ha valaki netalán megpróbálna nekem udvarolni, akkor vagy velem együtt szereti (vagy legalább elfogadja teljes szívéből) a cicám, vagy ne udvaroljon. Arra nekem nincs szükségem, hogy folyamatosan kellemetlenül érezzem magam, ha netalán átjön hozzám, arra meg főképp nem, hogy összeköltözés esetén olyan jellegű döntés elé állítson, amivel vagy megszabadulok a macskától, vagy lehetetlenné teszi a további együtt járást.

Négyessel értek egyet: én macskásként nem jönnék össze olyannal, aki utálja a macskákat, mert ez olyan életmódbeli, értékrenbeli eltérés, amit nem lehet kezelni.

Szerencsére a párom macskaimádó, de ő albiban nem tarthat, szóval nálam éli ki magát.

Nekem állatszerető és macskás nőként a legfontosabb dolgok között volt mindig, hogy rákérdeztem ,hogy viszonyul a másik az állatokhoz. Nem jöttem volna össze olyannal aki nem szereti őket. Am a párom mikor megismertem kutyás volt, a macskákkal közömbös volt, sose volt még neki ,de mára közös macskánk van, és pont nemrég ismerte be, hogy most már macskás lett és nagyon megszerette őket, mivel ahogy mondta "akkora formák és egyéniségek tudnak lenni"és teljes félreismerte régen őket.

Én mindenképpen azt mondom,hogy adj neki egy esélyt. Nagyon sok ember akkor szereti meg a macskákat amikor együtt él vele. Főleg ha az a cica emberekkel benn él, egy kint tartott macska sokszor nem ragaszkodik, kötődik úgy az emberhez.

Hát ez jó :D

Újabb olyan különbség ami kettéoszthatja az embereket. Eddig volt az örök metasláger a bagós vs nemdohányzó, de úgy látszik a macskások vs nemmacskások is feltámadnak :D