Fiúk, lányok! Ti ezekről a dolgokról mit gondoltok, ha egy randin megtörténik?

Előtörténet:

Egy srác odajött hozzám az utcán, hogy nem tudja most mit mondjon, de meglátott most engem és tényleg nem tudja most mit mondjon, de ha hezitál ezen, akkor most nem tudott volna megállítani és elvesztem volna.

Szkeptikus voltam, mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy komolyan gondolja és teljesen normális a srác.

Fb-ját megnéztem, minden igaz amit mondott, olyan helyen találkoztunk, ahol meglátott, sok ember van stb. Vigyáztam magamra.

Első randin (vadidegen kb.)

- pár óra beszélgetés után meg akart csókolni én meg elhajoltam előle. Szegény mosolygott a megalázottságtól, de nem bánta meg. Én könnyen vettem, nem akartam ezt nagyon firtatni, de azt mondta nem gondolkodott. Megjegyezte, hogy látja nem olyan lány vagyok, aki hamar meg lehet kapni.

- Elkezdtem mesélni egy témát, amire ő kérdezett rá, de mondtam egy pár perc utána, hogy ez egy kicsit bonyolultabb dolog, elmondom ha érdekel. Erre azt mondja a srác, hogy akkor inkább most ne.

- Miután 3x megjegyeztem, hogy már félek este a sötétben, meg nem szeretek este mászkálni a városban, nem kísért haza és nem is kérdezte meg, hogy tulajdonképpen találkozunk-e még, hanem úgy folytatta, hogy akkor legközelebb folytatja a sztoriját.

- Nem gondolta sehova, hogy beülünk, csak sétálhaunk (végül mondtam, hogy üljünk be az xy teaházba)

(felhívott 3 nap múlva, hogy mikor találkozunk, és mondtam, hogy szerintem ezt nem kéne erőltetni köztünk. Addig addig ment a beszélgetés, míg megkérdezte, mi volt a baj (ő a csókra gondolt) én meg elmondtam a hazakísérős történetet. Azt mondta igazam van, van benne valami. Ő azért még mondta, hogy nem erőlteti, de attól még találkozni szeretne.. Mondtam, hogy vegyük fel a kapcsolatot fb-on és ott beszéljük meg (nem akarom lehúzni a kártyájáról a pénzt) bejelölt még este, másnap írt ( a találkozás napján)

-- találkoztunk végül

- Elvitt egy másik teaházba, nem kérdezte meg most sem, hogy éhes vagyok-e vagy valami ilyesmi, csak teát.

- Most hazakísért, de meg akart csókolni és a bkv-n is nagyon közel volt hozzám. Nem engedtem. Majd felemelt és azt mondta addig nem rakja le engem. Vicces volt, és nagyon édes lenne, ha mondjuk már együtt lennénk, de nem vagyunk.

- Majd a kapualjban is megpróbált .. (szerintem azt gondolja, hogy csak kéretem magam)

- nem mindig kérdez rá dolgokra, hogy pl beszélgetünk kedvenc ételről, de ő nem kérdez vissza, hanem belekezd valami másba.

Kérdésem az, hogy szerintetek én vagyok a nagyon kényes ezekre a dolgokra, vagy tényleg jól gondolom és érzem, hogy ezek nem jó dolgok.

Köszönöm előre is a válaszokat.

Én 20/L, ő 22/F