Ezek után "érdemes" nőként egy férfit randira hívnom?

Vagy ha nem is randinak nevezem...

Megkedveltem, mikor megismert mindenben segített, amit egyik napról a másikra valami közöny váltott fel, de bevallom én elég elutasító voltam vele, hallottam mikor mondta rám, hogy lemond rólam. Megtudta h tetszik, de azt nem h meg is szerettem, bár sírtam utána úgyhogy tudhatná. Egy barátnőm rányomult gondolom a rajongásom ráragadt, előttem flörtöltek undorító volt, majd mivel neki volt pasija elkezdett udvarolni egy nőnek szintén az orrom előtt viszont ebben az esetben is a nő kezdeményezett, majd mégsem kellett neki a pasi. Sokáig úgy éreztem vagy hittem hogy csak direkt akar bántani, bosszút állni, ha már nem kellett nekem mikor megismertük egymást. Majd hallottam hogy azt mondta rám hogy nem adja fel a méltóságát. Igazából ezek miatt h lemond rólam, meg megtartja a méltóságát úgy hiszem h mégsem vagyok neki közömbös. Meg egy haverja akivel beszéltem erről hogy tetszik, mondta hogy próbálkozzak be nála, de végül azt magyarázta h a srác már össze vissza beszél, de lehet magát akarta mosni amiért annyira hangoztatta hogy nyomuljak a srácra. Mostanában kedves, de sose néz rám, így még rámosolyogni se tudok, viszont ha valami "csábos" megjegyzést teszek mintha közeledne felém...így már végképp nem tudom mit higyjek, vagy gondoljak, jó lenne belelátni a fejébe/szívébe. Tanácsra lenne szükségem tőletek! Úgy érzem egy helyben toporgok, bár minden nap látom, tehát ha visszautasít végleg vége a jó viszonynak köztünk, pedig már egész jóba lettünk.