Budapesti nőktől (kb 18-35 korhatárok közt) kérdezem, hogy mit reagálnátok erre?

Én nem adnám meg a számom, bár az első mondatnál mosolyognék, utána ledöbbennék, hogy ennyire határozott.

Egyrészt, valószínűleg nem állnék meg addig, amíg olvasom a cetlit, így a szerencsétlen srácnak kellene utánam szaladnia a tollal. Vagy ha látok valakit tollal a kezében, akkor feltételezném, hogy már megint valami adományozós dologról van szó, így még csak el se vennék egy cetlit- a cuki cicás naptárakat is visszaadtam, mikor mondták, hogy min 500ért tudja csak odaadni. Hát anyád :D

De még ha netalán meg is történik az, hogy megállok, elolvasom és még mindig ott vagyok melletted, biztos nem adnám oda a számom. Szerintem a legtöbb ember ennél kicsit bizalmatlanabb.

Nem is beszélve arról, hogy nem KIFEJEZETTEN NEKEM szól a dolog, hanem órák óta ott áll szerencsétlen, és mindenkinek osztogatja, mint a szórólapozós diákmunkás, és várja, hogy valakinél hátha bejön.

Szóval nem, valószínűleg ez nem lenne - velem szemben - egy sikeres taktika.

Mindenesetre, sok sikert hozzá!

22/l

Ez sztem baromi ciki. Előre megírja a cetlit ? Még ha tetszene a pasi, akkor sem adnám meg neki a számom, mert arra gondolnék, hogy vajon hány lánynak adta a kezébe a cetlit a mai nap folyamán?...

Meg ha ennek így semmi értelme...A cetlinek akkor lenne értelme, ha csak a kezembe nyomná és utána menne tovább és én is. De igy, hoyg leáll és megvárja, leírom -e a számom...Ott áll kukán addig? Akkor minek a cetli? Nem tud beszélni, hogy cetlin kell kommunikálni??

Max úgy tudnám elképzelni, ha ülünk a villamoson (v más közlekedési eszközön) és a szemem előtt írja a cetlit, rámmosolyogna, majd a kezembe nyomná mielőtt leszáll és a saját száma lenne rajta, hogy hívj fel, ha megismernél vagy valami. Ha jó pasi, akkor irnék neki sms-t.

23L

Én ugyan nem vagyok nő, de ez minden csak nem különös és egyedi. "Tetszel, add meg a számod" aha,.... De én megmondom, hogy a legjobb esetben megmosolyogják, és aranyosnak találják a kis kezdő bénázást, aznap valószínűleg a 15-20. ilyent, olyan húdeegyéniségek mellett, mint "cica, van gazdád?" meg "kő kóla?".

Meg aztán nyilván levágják azonnal, hogy csak azért cetlizel, mert hogy megszólalni azt nem mersz.

Na jó, mondok egy olyant, ami neked használható lenne, ha már ugye a besz ariknak való cetlis megoldás kell.

Csinálj egy olyan cetlit, hogy:

- Leszel a barátnőm?

Ha igen, akkor mosolyogj rám.

Ha nem, akkor dobj egy hátra triplaszaltót.

szivesen

2.: Igen, olyant én is csináltam már, hogy a lányra rámosolyogtam, elővettem egy papírt, és egy szó nélkül -- lerajzoltam annak a lánynak a profilképét.

Aztán aláírtam mint egy nagy festőművész, és oda biggyesztettem a számomat is :D

Nem adnám meg. Illetve max egy hamis számot, hogy átjussak rajta.. Aki előre megtervezetten cetlikkel járja a várost, az 1. ezer lánynak odaadhatta már 2. mennyire elkeseredett lehet már, hogy órákon keresztül rója az utcákat csajozási szándékkal?

Miért kell cetlire írni, mikor ott állsz mellette, és te magad is kinyithatod a szádat? Tényleg max az a megoldás, ha előhúzol egy cetlit (nem olyat, amiből szintén ezer darab lehet nálad), felírod a számod, és azt, hogy ha szimpatikus vagy számára, jelezzen. Persze a legjobb az lenne, ha lenne bátorságod elkérni a számát személyesen.. ha elhajt, akkor amúgy sem lett volna nála esélyed.

Ez egyébként nem egyedi és különös ismerkedési közeledés, hanem inkább önbizalomhiányos módszer, kudarckerülés.

Biztos nem venném el a cetlit, így el sem olvasnám.

Reflex, hogy ha idegen nyújt valamit, teljes testtel elfordulok.

Másrészt nem gondolod, hogy nem csak ott lófrálnak a megállóban, hogy valaki leszólítsa őket. Nyilván dolguk van.

Nem budapesti vagyok, de azért válaszolnék...

Nagyon személytelennek és elkeseredettnek érzem ezt a módszert. Cseppet sem imponáló a gondolat, hogy valószínűleg a sokadik lány vagyok, aki "TETSZIK" és így nagy merítésből talán kihalásznak. Szóval egyből levágnám, hogy ez nem nekem szól, csak az elkeseredettség és a határozatlanság, hogy még hozzámszólni sem mer... Szóban talán jobban bejönne.