Mennyire lehet gond, ha egy férfi kevésbé sikeresebb, kevésbé tanult, esetleg nem annyira okos mint egy nő, egyáltalán számítanak ezek, ettől még lehet komolyabb párkapcsolat, hogyha elfogadják egymást?

Sajnos egy barátnőmmel együtt arra jutottunk, hogy márpedig a legtöbbször a nőknek kell ebben lejjebb adniuk. Ez főként a többdiplomás, átlagon felüli intelligenciával rendelkező nők esetében van így- akik társaik lehetnének, inkább az intellektuálisan kevésbé jól teljesítő, viszont jobban kinéző, kedvesebb stb nőket választják.

Mondjuk van erre szerencsére ellenpéldám, ahol a pár mindkét tagja ügyvéd, amellett, hogy a srác kb kidobónak néz ki, lány meg cicababának. Úgyhogy néha ez összejön így.

Én eddig csak lejjebb adtam, de ott sem észben, hanem olyan srácot választottam, aki tudja nagyjából követni a gondolatmeneteimet- viszont abszolút nem az esetem.

Valószínűleg a jövőben ki fogom próbálni, hogy más irányban adjak lejjebb.

Egyetértek a hármassal. A tanultság lényegtelen, kinek milyen papírja van, mennyi iskolát végez, de ha nagyon különböznek intellektuálisan (nem olyan okos, ahogy te írtad), az bizony hosszabb távon jelenthet gondot egy párkapcsolatban, hiszen más a hozzáállásuk rengeteg dologhoz.

Hacsak annyitól félsz, hogy neked nincs diplomád, bármi egyebed, míg párodnak igen, akkor ez nem jelent gondot, míg megértitek egymást. :)

Lehet.

Sokféle ész van.

Attól, hogy a nő tanultságban erősebb, az csak egyfajta észjárás, amiben ő erősebb.

Általában akkor igényli az ember, hogy a társa nagyon eszes legyen, ha a magáéval nem elégedett, nem érzi teljesen biztosnak, amire támaszkodhat - vagy érzelmi sérülései vannak a saját intellektusával kapcsolatban.:)

Én pl. a keresetben tudok lejjebb adni, ha a párom valami olyan szakmát űz, amit szeret és/vagy hasznos.

Ez esetben a nagy keresetbeli különbségekkel is ki lennék békülve. Tudásbeli különbségek esetén az a fontos, hogy valamilyen területről többet tudjon, mint én és meglegyen a magához való esze.