20on éves nők, ti mit gondolnátok rólam, amikor elmondanám a következőket?

Kicsit hosszú lesz, de örülnék, ha kapnék néhány őszinte választ. Nyilván majd élőben kiderül, hogy az adott lány mit gondol rólam, de azért kíváncsi vagyok.

Tegyük fel, hogy már eljutottunk odáig, hogy randiztunk egyszer, és amellett, hogy tetszem neked, ahogy jobban megismertél, emberileg is megkedveltél, és vonzalmat is érzel irántam, tehát már várod a második randit.

Gondolom valószínűbb, hogy inkább a második találkozón kerül szóba az, hogy hány kapcsolatom volt már, meg az ilyesmi személyesebb témák.

Tehát jó hangulatban beszélgetünk a második randin, amikor szóba kerül, hogy én 28 éves létemre,

bár szerelmes voltam egyszer(vagy talán csak vonzalom?)

még nem szeretkeztem nővel, és még csak csók sem volt soha. Gondolom, miután csodálkoznál egyet, megkérdeznéd, hogy és vajon miért nem,én pedig elmondanám a következőket. Engem sajnos elég gátlásosnak neveltek, és soká tartott, mire kinőttem azt a kisebbségi komplexusos, félénk kis srácot, amilyenné neveltek. 18-20 éves koromban néha eljártam bulizni a haverokkal, de nem mertem lányokhoz odamenni, még néhány pohár bor után sem.

Ez ment évekig, aztán leépítés volt a munkahelyemen, és elküldtek, utána évekig nem sikerült munkát találnom.

Pesttől 30 km-re lakom, és kellett volna a pénz, hogy bejárhassak Pestre ismerkedni, mert szűk baráti köröm volt, és a környéken nem ismertem egy lányt sem, meg a kocsmában is szinte minden lány a barátjával volt, vagy egyszerűen nem tetszett, szóval nem tudtam úgy ismerkedni, mintha a városban éltem volna, meg eleve csak néha tudtak adni a szüleim egy nagyon kevés költőpénzt.

Aztán most már pár hónapja újra van melóhelyem, meg már nem vagyok olyan gátlásos, mint régen, szóval végre jól érzem magam a bőrömben, meg jó fej vagyok igazából, csak soká tartott míg felszabadultam.

Ja szerelmes az 24 évesen voltam egyszer.

Alkalmi szalagmunkán megismerkedtem egy lánnyal.

egymásmellé osztottak be minket, és jól elbeszélgettük a 6 órás munkaidőt. Akkor jöttem rá, hogy nem is értem, mitől féltem azelőtt. Jó persze ez nem olyan helyzet volt, mintha egy buliban mentem volna oda valakihez, ott csak úgy beszélgetünk egymással, ha már egymás mellett melózunk órákon át, de azelőtt én sose beszélgettem lányokkal, és végre történt ilyen:)

Egyébként tetszett nekem, csak nem úgy voltam vele, hogy én most őt föl akarom szedni, csak úgy beszélgettünk.

Meg úgy tűnt én is tetszem neki, mert a nap végén amikor elkértem, megadta a számát, meg beszéltünk is párszor telefonon, csak azért nem jött össze, mert volt valakije, akivel közben kibékültek, legalább is azt mondta.