Férfiak valaki tuna jönni picit?

De miért hazudtam ezzel?

4 évig szinte nap mint nap láttuk egymást. Nem mondanám, hogy beszélőviszonyban voltunk, néha 1-2 szó. Meg azért mert egy a munkahelyünk, már csak volt.

Amikor eljöttem onnan, megkeresett sms-ben, de totál hülye dumával, hogy nem tudom -e kollega számát. Egyszer meg beszéltünk és mondta, hogy nincs senkije, magányos.

Nem tudtam, hogy tetszem neki. Most sem tudom, mert soha nem mondta, csak ennyit. Soha nem mertem elmondani neki, hogy imádom, már bánom.

Ekkor volt párom. Amikor vége lett, kerestem őt. Nem foglalkozik velem.

Miért? Nekem egyértelmű a keresése, akkor miért nem mondja azt, hogy figyelj:tetszel. Nem mondja, pedig szabad vagyok.

Hidd el:

tiszta szívemből imádom, de elcsesztem. Az a típus vagyok, aki soha nem kezdeményezne egy férfinál sem. Így nem is mondtam el, nem is sejtettem, hogy ő talán..

Most hogy szabad lettem, elmondtam neki mindent egy üzenetben, meg sem keres.

Sajnos lehetetlen, nem tudom pontosan, hogy hol él. A munkahelyére meg nem mehetek, írtó hülyén jönne ki, főleg ha beéget több száz ember előtt, elsüllyednék. Ezt kettesben kéne megbeszélni.

Én kértem, hogy találkozzunk , beszéljük meg, ha nem utál. Ekkor írt egy üzenetet, hogy oké, de ne reméljek semmit.

Nem gyerekes Ő, magába fordult,évek óta egyedül van.

Gyakran kerestem, hogy kérlek , beszéljük meg, lerázott dúrván. Szóval..marad a szenvedés, de fáj.

Főleg az, hogy érezhetett valamit, és ilyen makacs.

Még valami:

Azt elfelejtettem írni, hogy már 2 éve nem láttuk egymást, és azóta játszuk ezt.

Nem bírom már. Arra is gondoltam már, hogy valahogy elcsalom egy talira, és megcsókolom, akkor nem tudod nemet mondani, ha érez valamit, ha nem, így jártam, én legalább léptem.