Fiúk, lányok! Mit gondoltok, jó ötlet? Őszinte véleményt! (részletek odalent)

A helyzet a következő:

Németországban élek, 24 éves vagyok, és találkoztam ezzel a hihetetlenül helyes, kedves és vicces 20 éves német fiúval, aki közeledni kezdett felém. A helyzet azonban nem volt teljesen egyértelmű, velem szemben mindig félénkebb volt, másokkal viszont bátor. Szóval így nem is beszélgettünk sokat sajnos. Amikor én próbáltam közeledni felé, akkor úgy tűnt, jól alakulnak a dolgok, de a karácsonyt Magyarországon töltöttem, így nem találkoztunk hosszú ideig. Amikor visszajöttem Németországba, akkor pedig elkezdett hűvösen viselkedni velem, ettől persze én is hűvös lettem vele, és az egész elromlott. Szerintem azt gondolja, hogy csak játszottam vele, ami engem bánt, mert ez nem igaz. Nem ez volt a szándékom, csak össze voltam zavarodva, és nem bátorítottam eléggé. Valószínűleg ma találkoztunk utoljára (vége lett a kurzusnak, ahová együtt jártunk), de nem váltunk el jól. Bánt a dolog, nem viselkedtem vele úgy, ahogy megérdemelte volna (és itt most nem csak a bátorítás hiányáról van szó, mint mondtam, össze voltam zavarodva), és többször láttam rajta is, hogy kínlódik emiatt. Nem akarok így elválni tőle, szóval arra gondoltam, hogy írok neki egy ímélt, és elhívom valahová beszélgetni. Bocsánatot szeretnék kérni tőle, amiért tudtomon kívül "megvezettem", és egyúttal tisztázni a dolgokat. (Tényleg nem éreztem úgy, hogy megvezetem, de biztos vagyok benne, hogy ez így jött le.)

Fiúk, ha egy lányról azt hinnétek, hogy megvezetett titeket, játszott veletek, és utána írna egy ímélt, hogy beszélni akar veled, találkoznátok vele?

Vagy én is inkább hagyjam az egészet? Bánt a lelkiismeret, mert nem vagyok ilyen "játsszunk a pasival"-típus, és ő abszolút nem ezt érdemelte.

Jöhetnek a tanácsok...

Csak őszintén, ne fogjátok vissza magatokat!