Srácok, nektek volt már olyan, hogy annyira szerelmesek voltatok egy lányba, hogy elrontottátok?

Oké. de nagyon ciki.

Szóval egy szemináriumra járok vele (egyetem) és ő 23. Nos úgy jött hogy egymás mellé kerültünk, már az első óra előtt egy jót beszélgettünk. Ez így volt 3-4 alkalommal(az órák 2 hetente vannak). Én már beleszerettem és sajnos egyre inkább bizonytalanabb lettem és zavarodott:P

azt nem tudom hogy ő észrevette e rajtam, de ha igen, már a gondolata is ciki.

Az van az agyamban mindig, hogy tudja, sejti hogy én hülye belezúgtam, ő ezért engem megvetne. És mikor eljött az utolsó óra (utána már vizsgázunk) rettegve és sápadtan halálfélelemmel mentem az órára, ugyanis kiagyaltam, hogy randira hívom. Bárhová, csak lehetőség legyen a lépésre.

Erre beszélgettünk és ő megkérdezte tőlem, hogy nincs-e kedvem vele bejönni a belvárosba, az egyik ismerősének kellene műszaki cikket vásárolni.Erre én HÜLYE azt rebegtem erre, hogy sajnos ne lehet mert dolgom van!!!!!!

Pedig még kezdeményeznem sem kellett volna, mert ő adta meg a lehetőséget hogy megismerhessem!!!!!!

CSAK IGEN-T KELLETT VOLNA MONDANOM!!!!!

A szerelmi lángolás ennyire hülyévé teszi az embereket????

Ennyire hülye vagyok én!

A lányal azóta sem találkoztam (óra már nincs) esetleg annyi lehet, hogy egy vizsgaidőp-ban leszünk:(

a teloszámát sem tudom.

Hogy lehet az, hogy ha a legjobban odavagyok valakiért, pont azt szúrom el?????

Amúgy utána a csaj is csalódott volt, láttam rajta-

Ekkora lúzer...lehet leszólni:(