Kegyetlen a világ, de ennyire? Nem fair! Nagyon nem, hiszen 50-50% kellene, hogy legyen a döntési arány.

Bocs, de nem értem, hogy mire gondolsz? Hol a kegyetlenség? Miért kéne, hogy feles legyen a döntési arány, és miben. Bocs, tényleg nem értem a cikk alapján, több mindenre is utalhatsz.

20/f

A fiatalkor a nőké, a középkor a férfiaké. A nők fiatalon el vannak árasztva bókokkal a számukra is jobbnál jobbnak számító pasiktól de amint elérik a 35-40-et akkor már korántsem lesznek olyan vonzóak mint a fiatalabb nőtársaik és mivel nagyrészt megszokott, hogy 40-es pasi, 25 alatti nővel rohangál így onnantól fogva vége ennek az én ilyen meg olyan pasit akarok korszaknak, örülnek, ha valaki rájuk néz.

Plusz a nők sokkal jobban félnek attól, hogy egyedül, család/élettárs nélkül halnak meg mint a férfiak. Szóval nagyrészt kiegyensúlyozott. Ha férfiként túléled az első 30 évet akkor már fordul a kocka.

Na, akkor elemezzük át együtt a cikket, ha már ennyire valósnak tartjuk:

1."a férfiak a döntést szinte kizárólag az alapján hozták meg, mennyire találták vonzónak a hölgyet. A nők ugyanakkor az összbenyomás alapján döntöttek"

Most akkor innentől kezdve szerintem fel is hagyhatunk azzal, hogy a nők milyen felszínesek, hogy csak a külső számít nekik, hiszen nyilvánvalóan a férfiak azok, akik elsődleges szempontnak vették a nő kinézetét.

2. "gyakorta öntudatlanul azt is átgondolják, alkalmas-e az illető családalapításra. A férfiaknál viszont az attraktivitási mutató felülbírálja a családcentrikusságot"

Ismét oda lyukadunk ki, hogy a nők teljesen természetesen gondolkodnak is, a férfiak viszont többe nézik a külsőt, mint egy lehetséges közös élet gondolatát.

3. Mellesleg megkérdezném: nem igaz-e, hogy a nő csak azokból a férfiakból tud dönteni, akik bepróbálkoznak nála? Magyarul, a férfiak előszelektálnak kinézet alapján, és a nők már csak azok közül választhatnak, akinek megfeleltek - akkor ez mégiscsak 50-50%-os arány, drága.