Mit csináljak, ha annyira zavar az arcszerkezetem, hogy szinte beleőrülök?

Nincs egy felszabadult, boldog pillanatom amiatt, ahogy kinézek. Jóképű lennék, ha nem lenne egy konkrét hibám, ami elrontja a teljes összhatást, és amitől gyengének, férfiatlannak tűnök. Járhatnék szép nőkkel, elérhetném, amiről minden nap álmodozom, így meg csak szenvedek, és kb megmozdulni sincs kedvem, annyira gyűlölöm magam, hogy ilyen lettem. Egyszerűen nincs motivációm semmire, mert úgy érzem, a kinézetem miatt sosem lehetek boldog.