Csak én vagyok ilyen megértő a férfiakkal szemben?

Ez nem ilyen fekete-fehér.

A meghívlak-dolognak a múlt a hagyománya, amikor még a férfi volt a családfő, a vezető, az alfahím, és ő tartotta el a családot. Ha erre nem volt képes, akkor szégyellte magát.

Kicsiben kb ugyanerről szól a történet. Persze, egy 15-20 éves sráctól kemény lenne elvárni, hogy akkor fizessen egy 5000-es cehhet borravalóval együtt és még vágjon is hozzá jópofát, meg legyen rá büszke, de saját tapasztalataim szerint 20 fölött a legtöbb srácnak van annyi pénze, hogy meghívjon egy üditőre vagy egy fagyira és nagyon is szívesen hívnak meg. Nem azért, hogy a jövőbeli gyereknevelési hajlandóságát mutogassa, nem is azért, hogy ágyba vigyen, egész egyszerűen csak a kedvemben akar járni és meghív. Pont. Ha ezt durván elutasítom, hogy márpedig rohadjál meg, emancipáció, egyenlőség, és tágulj innen, nemfizetsz, rossz néven veszi. Mert nem érti. Mert ő csak kedves akart lenni.

25 fölött pláne ezt vettem észre, hogy személyes sértésnek veszik, ha nem tudok kedvesen mosolyogni és megköszönni egy üdítőt. Mindig felajánlom a fizetést, mindig komolyan is gondolom, de ha látom, hogy tényleg akar fizetni (volt, hogy nem, és persze nem csináltam belőle problémát...) akkor megköszönöm és kész. Ez gesztus, amit szerintem illik és tudni kéne udvariasan elfogadni.

"A meghívlak-dolognak a múlt a hagyománya, amikor még a férfi volt a családfő..."

Szerintem nem egészen. Annak, hogy aki meghív, általában az fizet, nem csak udvariassági, hanem azért praktikus okai is vannak. Sokszor nem tudhatjuk, a másik milyen anyagi helyzetben van és mondjuk meghívjuk valahova ami lehet, hogy nekünk elfogadható árú, lehet, neki már nem az. Akkor meg nem várhatjuk el, hogy ő fizessen.

Én nőként hívtam már meg férfiakat akár kollégákat mondjuk busz indulásig hogy beüljünk egy italra, barátokat, de akár randin is és ilyenkor teljesen evidensnek éreztem, hogy én fizessek. Ez a "meghívlak, ha fizeted a sajátod" az én értékrendem szerint udvariatlanság.

Ha meg egy férfi hívott meg, jólesett, ha (randi esetén) fizette az én fogyasztásomat is (ilyenkor mindig próbáltam valami olcsót választani). Egyrészt azért esett jól, amit már leírtam, mert szerintem így illik, másrészt bizonyos törődést is kifejez (akár egy kávé, egy fagyi, egy üdítő). Legközelebb meg én hívtam meg valamire.

Nálam ez így működik, kivéve ha nem meghívásról van szó, csak arról, hogy közösen eldöntjük, hova megyünk. De ugyanígy van ez nálam nemcsak párkapcsolatban, hanem bármilyen esetben, ha meghívás kerül szóba.

34/N

Én MINDIG felajánlom, hogy fizetem a részem, de bevallom, nagyon jólesik, ha egy férfi ezt nem fogadja el. És nem csak olyan pasik szoktak meghívni, akik akarnak valamit, hanem néha barátaim is, ilyenkor számomra teljesen evidens lenne, hogy fizessem a részem, de a FÉRFIAK ragaszkodnak ahhoz, hogy egy nő ne fizessen. Ezt most úgy írom, hogy azok a férfiak, akik - minden hátsó szándék nélkül meghívnak - általában az élet más területein is nagyon tisztelettudóak, udvariasak, figyelmesek velem. Ők azok, akik még tudnak bókolni, akik kinyitják az ajtót, felsegítik a kabátomat. Ők nőként bánnak velem.

Azok, akik elfogadják, hogy fizessek, más téren is kevésbé bánnak velem nőként. Tudom, hogy ez általánosításnak tűnik, de nekem ez a - sokéves - személyes tapasztalatom. Egy ÚRIEMBER meghív egy nőt, és más dolgokban is úriemberként bánik vele.

Tehát a TAPASZTALATAIM alapján nekem mindenképpen ELŐNY ismerkedési fázisban, ha egy férfi meghív, mert ez alapján más értékeket is feltételezek. Egyszerűen jó benyomást kelt. Nem írom le a pasit, ha nem hív meg, de az, hogy valaki vonz vagy nem, sok apró benyomásból tevődik össze, és ennek része az is, hogy meghív-e vagy sem.

Olyat soha nem tennék, hogy inkább nem eszem, mert nem tudom fizetni a részem... ez szerintem kellemetlen a pasinak is! És nyilván, ha neki nincs pénze, akkor tudom kellő empátiával kezelni, és akkor diszkréten fizetek én (van, hogy odaadom neki a pénzt, hogy fizethessen).

Volt olyan első randim, amikor a pasi ragaszkodott hozzá, hogy egy drága étterembe hívjon meg, nem engedte, hogy fizessem a részem. Aztán később annyira jól alakult a randi, hogy máshova is beültünk, de előtt bizalmasan elárulta, hogy nagyon kiköltekezte magát. Meggyőztem, hogy akkor inkább kifizetem a részem, odaadtam a pénzt, hogy ő fizethessen. De a lényeg, hogy a szándék, a gesztus megvolt, és ezt jobban értékeltem ÍGY, mintha eleve elvárta volna, hogy fizessek!

Egy kapcsolatban egy nőnek rengeteg lehetősége van kompenzálni az anyagi ráfordítást. Meghívom magamhoz, főzök neki, sütök neki, stb. Veszek olyan "ajándékokat", amik közös programokra adnak lehetőséget: mozijegy, színházjegy. Ha elmegyünk együtt, akkor egy udvarias pasi kifizeti a jegyet, de ha előre megveszem, ajándékként, akkor nyilván nem fogja kifizetni.

Szóval rengeteg olyan lehetőség van, hogy egy férfi büszkesége ne csorbuljon, férfinak érezhesse magát, én pedig nőnek, mégis kivegyem a részem anyagilag is a kapcsolatból!

Nyilván a legtöbben itt olyanok válaszoltak, akik ezt szeretnék, hogy mindenki fizesse a magáét.

Szerintem nem jó irány. Ezután majd jön az, hogy kapcsolatban/házasságban is külön kasszán vagyunk meg ehhez hasonló nyalánkságok. (hallottam már ilyenről...)

Miért ne lehetne egy férfi gáláns, miért ne hívhatná meg a nőt. Persze, ha munkával kapcsolatos meghívásról van szó, az már más eset, de ha randevú, akkor nem értem miért ne.

Persze fontos, hogy a férfi ne adja magát többnek, mint ami. Tehát, ha nincs pénze a drága étterembe, akkor ne oda hívja a nőt, hanem oda, amit megengedhet magának.

Igenis hívja meg a férfi a nőt én ennek az szószólója vagyok itt azt hiszem egyedül!!!

#27-es vagyok. Indoklásként szeretnék a #25-ös válaszadóra hivatkozni. Ő tökéletesen leírja, hogy mit gondolok erről én is.

Szerintem is lehet bizonyos következtetéseket levonni belőle, ha a férfi fel sem ajánlja hogy meghív.

Én magam nő vagyok, de megkérdeztem erről egy férfit is.

Azt a választ kaptam, hogy általánosságban egy férfinak önbecsülés kérdése, hogy ő fizet-e. Sok olyan férfi van még, akit valahol bánt az, ha nem hagyják, hogy fizessen, nem hagyják, hogy nagyvonalú és gáláns legyen. De sok olyan nő is van, aki számára negatív tapasztalat, ha a férfi nem hívja meg kezdeti randi alkalmával.

Rendben, sokadik alkalommal végül is lehet egyezkedni, de kezdetben elég rossz benyomást kelt ha fel sem ajánlja, hogy ő fizet. Kivéve persze, ha a nő pont ezt várja, mert ilyen is van.